Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai

189 A TB tevékenysége sokáig eredményes volt. Kiadványainak hosszú sora jelent meg egészen a századfordulóig, sőt az első világháborúig, ami elsősorban a fáradhatatlan Szilágyi Sándor elnök és Fejórpataky László bizottsági titkár érdeme. Az évi jelentések ennek ellenére bizonyos elerőtlenedést mutatnak. A bizottság, költségvetésének tervezésében évről évre arra kényszerült, hogy fő célkitűzéseinek teljesítése mellett, keresse dotációja felhasználásának legjobb módjait. Ez kettős irányba hatott. Pozitiv eredménye volt, hogy tovább folytathatta külföldön a másoltatásokat és igy fontos másolatokkal, valamint anyagi eszközei egy részének felszabadulásával jelentős hagyatékokkal (Mircse János, Kazinczy Gábor, a XVIII. századi Wesselényi-féle napiémásolat, Pesty Frigyes hagyatéka stb.) gyarapította kóziratgyüjteményót. Előny volt továbbá, hogy a bizottság nagyobb munkák (Zsigmondkori Oklevéltár) előkészítésére is gondolhatott. Ezenkívül sok olyan fontos,, nagybecsű mü megjelenését támogathatta, amelyek meghaladták szerzőik anyagi erejét. Csak néhányat emiitünk közülük, (Az ezekre vonatkozó iratok megtalálhatók a bizottság iratai között.) Ilyen volt pl. Szabó Káraly: Régi magyar könyvtár, Mátyás Flórián: Fontes rerum DomeBtici, Marczali Henrik: II. József, Kubinyi Ferenc: Magyar történelmi emlékek II, kötete, Gindely Antal prágai egyetemi tanár Bethlen Gábor korára vonatkozó okmánytára, a Eagy Imre szerkesztette Hazai Okmánytár VIII. kötete stb. Negatívum volt viszont, hogy számos, az Akadémiától és az osztálytól hozzá áttett speciális kérdésekkel kellett foglalkoznia, amivel munkálkodása - ha eleinte nem is kásőbb szétaprózódott. A speciális problémák egyben hatáskörbővülést is jelentettek. Ebben azonban hátrányos volt, hogy a fő figyelem mindenekelőtt ezekre a problémákra terelődött és a forráskiadások ügye - elsősorban a Magyar Történelmi Emlékek sorozatának szorgalmazása - kikerült a bizottság központi látószögéből és a perifériára szorult. A TB foglalt állást abban, hogy a honfoglalás mely évben történt, melyik évre tehető az ezeréves évforduló (Biz.jegyzk. 1883.febr.l. ós 1884. febr.8). Ugyancsak a bizottság adott tájékoztatást az Országház épitési bizottságának a honfoglalással kapcsolatban az Akadémiához