Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai
190 intézett kérdésekre. Ez szolgált alapul Munkácsy Mihálynak a honfoglalást ábrázoló nagyszabású képének elkészítéséhez (Biz,iratok: 22/1891). A TB kapott megbízást arra, hogy Magyarország fennállásának ezeréves fordulója az Akadémia részéről az alkalom nagyságához illő kiadvány elkészítésében ünnepeltessék meg. A bizottságon belül egy millenniumi albizottság alakult, amelynek feladata volt több éven át ennek a munkának a gondozása. A bizottság munkaerőinek nagy részét kötötte le az évről évre szaporodó alapítványok ós jutalmak szabályainak kidolgozása. Ilyenek voltak a Kanizsay-féle, a Lukács Krisztina, a Rökk Szilárd, a Flór Gyula, az Ipolyi Arnold, a Fraknói Vilmos alapítványok, majd a Római Magyar Történeti Intézet etb., és a kitűzendő pályakórdóeek tételeinek meghatározása, illetőleg elkészítése, (Gorove, Péczely, Lévay, Vitéz stb). A bizottság 1892-től működése keretébe vonta és biztosította - a Történettudományi Osztálynak ajánlott feltételek teljesítése mellett - Teleki Józsefi Hunyadiak kora o. müvének folytatását, "amelynek a szellemi részéről való gondoskodás eddig is a bizottság feladata volt. Az 1892. év végén hozott határozat értelmében a nagy műnek Csánki Dezső lev. tag által való közelismerést érdemlő folytatásáról a bizottság ugy szellemi, mint anyagi tekintetben gondoskodni fog" - irta Fejérpataky László előadó (Biz.iratok: 32/1892). A bizottság mondott véleményt a kínai őstörténeti forrósok tanulmányozása, illetőleg a Pekingben létesítendő tudományos attaséállás tárgyában (Biz.iratok: 32/1905), a Hadtudományi Bizottság, illetőleg a Hadtörténeti Közlemények felújítása ügyében (Biz.iratok: 19/1906) és javasolta egy egyetemes történeti folyóirat megindítását (Biz.iratok: 25/1911). Ezeken kivül még számos kisebb-nagyobb történeti kérdés megválaszolását kellett végrehajtania. Mindezek a speciális munkák megbontották a bizottság addig kialakult és felfelé ivelő munkásságának egységét és ehhez járult a XX. Bzázad elején annak a szükségnek a felismerése, hogy a változott viszonyok közt, a felmerült uj történelmi, követelmények sürgetővé