Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
74 nyos életét egymaga képviselje, egymaga igyekezzék a tudományt magyar nyelven fejleszteni; de igen is feladata a máskép nem pótolható hézagot betölteni, a szükséges eszközöket szolgáltatni arra, hogy nzoK, kik a tudományokkal foglalkoznak, a tudományosság jelen színvonalára emelkedhessenek . Egyik legfontosabb feladata pedig az, hogy saját példája és pályakérdések kitűzése álta] a hazai irodalomnak üdvös lendületet és hasznos irányt adjon." 4 8 A pénzügyminiszterséget viselt elnök olyan studlumok szükségességére figyelmezteti az Akadémiát, melyek eddig csaknem teljesen kívül estek működési körén: "Most midőn már a nemzet maga intézi saját belügyeit, szükséges, hogy az eddig kitűzött főczélok mellett egy ujabb czél utón és az eddiginél nagyobb mérvben törekedjék. Szükség, hogy az államtudományok s különösen a nemzetgazdasági ismeretek terjesztését mozdítsuk elő, mert a történet tanúsága szerint a ml korszakunkban alig van tudomány, melynek fejlődése és általános elterjedése üdvös hatását jobban bizonyitná. Ellenben a legutóbbi évek története tanusitja, hogy a közgazdasági elvek kellő fel nem ismerése nagyrészt okozá azon bajokat, melyek államéletünknek jelenben legégetőbbjét képezik - s az elkövetett hibák gyors orvoslása egyedül ezen Igazságok következetes és czélszerü, viszonyainkhoz mért alkalmazásából remélhető." 4 9 Ezért szükséges, hogy az Akadémia "ez Irányban ls fejtsen kl állásához méltó és eszközeihez mért munkásságot" Ezért alakult át a Statisztikai Bizottság "Nemzetgazdasági állandó Bizottsággá." Csengery Antal az 1869-es alapszabály egyik alkotója a 70-es évek végén, amikor az Akadémia és az akadémiák létjogosultsága feletti viták Ismét fellobbannak, az alábbiakban vonja meg a célkitűzések és elért eredmények mérlegét "Az Akadémia feladata: őrködni nyelvünk fölött, csak növekedett fontosságában, mióta idegen hatalom ellen biztosságban érezzük e kincset, s a hazafi gond, nem tudva, hogy önmagunktól ls van ok félteni, nem tartja szükségesnek körüle virasztanl. Annál szükségesebb ez az őrködés, tisztelt közönség, mert a mi eddig csak elméletileg vonzott, a gyakorlati élet szüksége gyanánt is állván előttünk, irodalmunk rendszeresebben és nagyobb mértékben most kezdi magába fölvenni, a mit más nemzetek a tudomány és irodalom terén alkottak; most kezd csak válni mindenoldalúvá, törekedvén elsajátítani az összes műveltséget, S nehéz föladat, de okvetlenül megoldandó, hogy midőn nyelvünk modernné válik is, megőrizze nemzeti voltát" A nemzeti nyelv és tudomány fejlődése összefüggésének problémája nálunk hasonló az olaszéval. A francia példa és Du Bols-Reymond
