Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

I. 1831 - 1849

I. 1831—1849 1825. november 3-án alapítja, meg Széchenyi az Akadémiát. A Magyar Tudós Társaság felállítására vonatkozó kívánságot az 1826. április 17-én kelt sérelmi feliratban terjesztik a rendek a király elé, aki 1827. április 11-én adott válaszában engedélyezi azt Az 1825/ 27. évi országgyűlésnek az Akadémia létrehozására vonatkozó XI. törvénycikkét 1827. augusztus 18-án szentesíti az uralkodó. A nádor 1827. november 30-án nevezi kl a bizottságot, melynek feladata, hogy az országgyűlésen elfogadott és a törvényben megerősített elvek alapján megállapítsa a Társaság "alaprajzát és rendszabásalt". Gróf Teleki József, a bizottság elnöke, 1828. március 11-ére hivta meg Pestre a négy első alapitót és a bizottság 22 kinevezett tagját, hogy ezt a feladatot elvégezzék.

1 A bizottság április 7-én fejezte be munkáját. A tervezet végleges szövegét az április 17-én tartott zárt ülésen hitelesitik és Teleki még ugyanezen a napon adja át a nádornak, aki augusztus 18-án terjeszti a király elé. Az 2 alapszabályokra és a társulat igazgatóira vonatkozó királyi megerősítést csak 1830. július 7-én adja ki a királyi kancellária és a nádor Július 19-én közli Teleki Józseffel az 1828. évi bizottság elnökével. Az alapszabályok és a rendtartás végleges szövegét az Igazgatótanács 1830. december 12-én tartott második ülése fogalmazta meg Kl3 rályl helybenhagyása 1831 márciusában érkezett le. Az 1831-1 alapszabály, mint 1790 óta minden akadémiai tervezet Bessenyei elképzeléseinek és az "Egy Magyar Társaság Iránt való Jámbor Szándék" hatását hordozza. Bessenyei, mint az első óhajtások mindenike, a magyar nyelv művelését tűzte célul a létrehozandó Akadémia elé. Rlchelieu akadémiája lebegett követendő példaként szeme előtt, mely a nyelv művelését Ismerte egyedüli céljának. Legfőbb konkrét feladatá-