Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
6 nak pedig a nagyszótár és nyelvtan elkészítését vallotta. Ugyanakkor, amikor Bessenyei a "nyelvművelő akadémia" szervezetét és célkitűzéseit állítja a megalapítandó tudós társaság elé, a leendő Akadémiával szemben támasztott igényeivel túllép ezen; a tudományok egészét magyar nyelven mivelő és terjesztő társulatot kíván életre hivni. A nyelv és a nyelvmüvelés, ebben a koncepcióban, már eszközzé válik a magyar nyelvű tu4 dományosság megteremtésének szolgálatában. Ez a belső ellentmondás tükröződik az 1831-ben jóváhagyott akadémiai alapszabályokban is. A sajátos magyar viszonyok következtében az akadémia megteremtésére vonatkozó igény a nyelvi kérdéssel kapcsolatban Jelenik meg Meg5 születésének pillanatában nyelvművelő intézetként alakul meg. De a tudományokat magyar nyelven művelő Tudós Társasággal szemben már az azt életre hívó országgyűlés is olyan várakozással lép fel, melynek francia viszonylatban is csak Colbert akadémiája tudott megfelelni.^ A rendszabások és a célkitűzések harmóniájának hiányát a kortársak (Guzmlcs Izidor, Jankovich Miklós, Kazinczy Ferenc, sőt maga Teleki József) érzékelik már a kialakulás Idején is, de az országgyűlés által Jóváhagyott "Plánum" alapvető megváltoztatására "minden tetemes hibái" ellenére nincs lehetőség Nincs lehetőség annak ellenére sem, hogy az alaprajz és rendszabások alapját képező irányelveket már az 1829. évi országgyűlés sem tartja egészen megnyugtatónak. A követek tábláján az április 26-án tartott CCXVI. ülésben az elölülő a következő kérdést terjesztette a rendek elé: "Külön felirást akarnak-e az iránt tenni, hogy ő felsége a felküldött plánumot sanctionálni méltóztassék? mert megvallotta, hogy azon plánumot nem tartja olyannak, melynél Jobbat ne lehessen készíteni sőt az ügy érdekében azt kívánná s jobbnak vélné, ha tudós és litteratus férfiak is alkalmaztatnának e dologhoz, akiknek hozzájárulásával uj terv dolgoztassék ki. " 8 (Bajza is azt Írja ebben az időben Kazinczynak, hogy az Akadé— \ 9 mia felállítását hozzá nem értő emberek készítik elő.) A szervezeti problémák mellett az anyagi bázÍ3 elégtelensége az, ami, történetének 1849-ig terjedő első korszakában, rendkívül megnehezítette az Akadémia működését. Bessenyei csak országos költségvetéssel tudja a "Magyar Társaság" felállítását elképzelni. 1 1 Az 1829. évi lel-
