Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

VII. A rákoskeresztúri családi múzeum

47 VII. A RÁKOSKERESZTÚRI CSALÁDI MÚZEUM Messzi földön híresek voltak a Podmanlczky-ősök, még II. Rákóczi Ferenc korából és köréből is sok fejedelmi udvari kapcsolatról emlékez­nek a krónikák. A család legféltettebb kincsei közé számították Mányoki Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari festőjének azt a nagymé­retű olajfestményét, amely két Podmaniczky-gyermeket ábrázol, s amely ma az MTA tudós-klubjának legbelső, ún. zeneszobáját ékesíti, közelében Rákóczi Ferenc gyermekkori portréjával (ismeretlen mestertől), amely u­tóbbi azonban nem tartozik a Vigyázó-Podmaniczky örökséghez. A rákoskeresztúri kastély és hatalmas parkja - a körötte húzódó 12 holdas kerttel - már a hagyaték-átvétel első éveiben is sok gondot okozott; kertészetileg éppúgy, mint az évtizedek óta Javltatlan kastély é­pitészeti problémáival. A roskadó tetőszerkezetről, beázásokról és rotha­dó padlókról az Akadémia építésze: Dudás Kálmán adott részletes Jelen­tést és költségvetést, ami az 1950-ben feloszlatott gazdasági irodában el­veszett s igy csak az Igazgató Tanács jegyzőkönyveiből, a főtitkár je­lentéréből valamint e sorok Írójának személyes tapasztalataiból rekonstru­álható. Ez a költségvetés mutatja, hogy a kastélynak restaurálása, majd muzeális célra való berendezése, csak a vízvezeték, a konyha és a mú­zeumőri lakás kijavitása több mint tízezer pengőbe került. Sok kiadást je­lentett az 1932-34. években tervezett és elkésziteít vitrinek, faliszekrények s egyéb bútorok csináltatása is, hogy a 15 ládában bank-safekben pihe­nő ezüstök, aranyozott órák s más műtárgyak ezek révén méltó környe­zetben lehessenek (a végrendelet kikötésének megfelelően) s a múze­2Q umlátogató közönség előtt ls bemutathatok legyenek. Ml volt a célja a nemeslelkü örökhagyónak ezzel a múzeummal? Bi­zonyára az, hogy az ősei által nagy gonddal összegyűjtött ezüsttálak, fa­liszőnyegek, roppant értékű gobelinek, aranyórák és kristályvázák olyan rendezésben álljanak az utókor előtt, aminőt értéküknél fogva megérde­meltek. A szakszerű tárlat-berendezésben, majd az anyag leltározásában erre felkért iparművészek működtek közre, mig aztán ünnepélyesen fela­vathatták. A rendkívül üzletiesen gondolkodó ügyvédek és gazdasági intézők

Next

/
Oldalképek
Tartalom