Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

IIl. Zichy érsek ügye. Viták a végrendelet-végrehajtói jogkörértelmezése körül

27 tésekkel: 1.) A vagyonkezelésre jogi megbízottal és Nóvák Géza jószágigazgató legyenek jogosultak a hagyaték biról átadásáig, - tehát nem az Akadémia elnöksége, a gróftól átvett személyzettel. 2.) Hogy csak az ún. törvényes-örökös (leszármazott) léphessen be, ipso jure^ a hagyaték birtokába, mig a végrendeleti örökös (tehát az Akadémia) csak a hagyaték birói átadásával, midőn a végrendelet alakisága, hatályossága már tisztázódott. Ezért rendelte tehát őt, Zichy Gyula kalocsai érseket s mindenkori utódait végrehajtónak az örökhagyó gróf. Ennek ellenére készséggel előlegezi a bizalmat az Akadémiának, mely kijelentette a birtokbavételt. 3.) Kéri valamennyi leltárnak, bank- és folyószámla-kivonatnak a kölcsönadását, illetve az érseki hivatal rendelkezésére bocsátását, hogy mindezekről, továbbá a birtokok és bérházak stb. kezelési módozatairól kellőképpen tájékozódhassék, s igy a várható évi Jövedelemről is képet alkothasson. 4.) Kéri, hogy az Akadémia a vagyon kezelését illető mindennemű nagyobb, és lényegesebb döntésről tájékoztassa ől;a végrendelet szellemében ugyanis neki kell " ellenőriznie" : vajon megtartotta-e az Akadémia a szigorú kikötéseket? Ezért dr. Vályi ügyvédnek az érseki ügyész előtt kifejtett nézetével szemben, fenntartja ama nézetét, hogy őt és érseki székbeli utódait, igenis mindaddig megilleti a Vigyázó-vagyonkezelés felügyeleti joga, amig az Akadémia fennál'

1 Hangsúlyozzuk, hogy arra az örökhagyó temetése után pár nappal, 1928 aug. 31-én kelt hízelgő stílusú követelődzésre, amit Zichy érsek irt alá és Nyáry Béla érseki ügyész szövegezett, az Akadémia Igazgató Tanácsa is megpróbált - a maga igazságot kereső módján - választ adni. Szinte egy éven át levelezgettek, tárgyaltak, s bár közben az érseki iroda a kivánt birtok- és jövedelem-kimutatásokat meg is kapta, mégsem jutottak dűlőre a felsorolt alapvető, elvi szempontokon. Az Igazgató Tanács 1929. jún. 4-1 ülésén Balogh Jenő főtitkár, mint a Református Egyetemes Konvent elnöke, ez ügyben összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen és kérte, hogy az érsekkel való levelezéstől mentsók föl, nehogy az akadémikus-kollégák közül bárki is őt