Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

IIl. Zichy érsek ügye. Viták a végrendelet-végrehajtói jogkörértelmezése körül

-8 és az akadémiai ügyészeket, valamint a felkért jogtudósokat felekezeti irigységgel vádolhassa. Az ekkori ülési jegyzökönyvet is a főtitkárhelyet­tes, Szinnyei József osztálytitkár-főkönyvtárnok vezette, sőt a termet a főtitkár el is hagyta. Az ülésre meghívott jogi bizottsági tag: Nagy János kúriai biró, hithű katolikus férfi, most szót kért és Írásban is beadott jog­tudósl szakvéleményét ismertetve (válaszul az érseknek 1928. dec. 12-én kelt s RAL.460/ V.számon az MTAK Kézirattárában megtalálható újabb követelődzésére) kifejtette az egyetlen lehetséges és ősi joggyakorlatnak megfelelő megoldást, kérve az érsek úr erről való értesítését egy olyan átirat formájában, amely továbbra is engesztelő hangú ugyan, de amely az a­kadémiai érdekek szigorú megvédését tartja szem előtt. - Persze ennek sem lett foganatja. így a későbbiek folyamán Serédy Jusztinián hercegprímás el­nökletével kívántak egyeztető bizottságot létrehozni, A legnagyobb jogásztekintélyek, köztük a szintén katolikus Staud kúriai biró, Forster Gyula, majd Concha Győző (a politika professzora, s 50 év óta akadémikus), s mások is hasonló szellemű véleményekkel támogatták a Nagy János-féle egyeztető javaslatot, (amelyet végülis, má­sodik, lazább engedményü szövegezésben 1930 folyamán, több igazgató tanácsi ülésen vitattak meg): azt az Akadémia részéről lehetséges mesz­szemenő engedményt, hogy az Akadémia az érsek és közvetlen jogutóda részére a 10 %-ot kifizeti ugyan a tiszta jövedelemből (levonva a tudo­mányos célú összegeket! ), de viszont a vagyonkezelésbe nem enged beleszólást. Támogatták az emiitettek a Nagy János-féle javaslat azon kikötését is, hogy az Akadémia bele kiván tekinteni a 10 %-ok felhasz­nálását tartalmazó érseki kimutatásokba, hiszen ennyit elvárhat annak fe­jében, hogy félévenként elküldi az érsekségnek betekintésre a jövedelem­kimutatásokat, nemcsak az A/ vagyonról, melynek jövedelme után a 10 %-ot kapják, hanem a grófné-féle vagyonrészről is. Sok újabb levélváltás, majd igazgató tanácsi jóváhagyás után a fő­titkár bemutatta az egyességi tervet az összes-illésen is. Kétévi huza­vona után - az érseki ügyész a jószágigazgató kötekedései ellenére ­megköthették a megegyezést az Akadémia elnöki termében, 1930. szept. 10-én. Berzeviczy elnök ós Zichy Gyula érsek irta alá, két tanúval: Szinnyei József és Fináczy Ernő akadémiai osztálytitkárokkal együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom