H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

Jegyzetek

126 151. Szalay Imre, kéméndi báró ( 1846-1917). Trefort veje, később a Nemzeti Múzeum igazgatója lett. 152. Stein Aurél hagyatékában, az MTAK Keleti Gyűjteményében. Idézi Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. 8. p. 153. Ld. 145. sz. jegyzetet. 154. Többektől is kapott ajánlást, igy Lady és Lord Reay-től,( Lord Donald James Mackay-tól,)aki 1885-90 közt Bombay kormányzója volt. Velük a hajóúton ismerkedett meg. 155. Hirschler Ignác unokája, leányának Tercsinek első férjétől, Kremsir Gusztávtól. Később Pongrácz János néven szerepel Stein Aurél leveleiben. Pesten nála száll meg, s itthoni ügyeinek ő a megbízottja. 156. Hogy Stein Aurél mennyire tudatában volt bátyja önfeláldozó jóságának, mutatja, hogy életrajzirója, aki személyesen tőle kapta a felvilágosításokat, Stein Ernőről úgy ir, mint aki Aurélnak atyja helyett atyja volt. 157. Halász Gyula idézi (Indiából Kinába, 6. 1.) egy angol ismertetőjének szavait Stein Aurél útleírásairól: "az olvasó nem vonhatja ki magát az átélés bűvölete alól. Útitársává szegődünk és követjük őt, az "orientalista kutatók Odüsszeuszát . . ." Útitársai személyes ismerőseinkké válnak és szinte barátokként veszünk tőlük búcsút." "Az útleírás egy darab önéletrajz. Es nincsen regény, mely megragadóbb lehetne az önéletrajznál, amely - igaz," stb. Stein Ernő pesszimizmusa itt is nagyot tévedett. Öccsének könyvei "best-seller"-ek. Pl. az Innermost Asia, 4 kötetes drága könyv, már megjelenése előtt, előjegyzésben elfogyott. - A szerző mégis megküldte az Akadémiai Könyvtárnak Budapestre. 158. Hogy Stein Ernő ennyire nem értette meg öccsét, ennek magyarázatát e vallomásban látjuk. - Viszont, hogy Stein Aurél annyira bele tudta magát élni mások lelki- és gondolatvilágába: sikereinek egyik titka. 159. Steffens, I-Ieinrich (1773-1845) norvég természetvizsgáló, filozófus és költő, Berlinben egyetemi tanár volt. 160. Ms 1067/ 226 ( Gleichenberg). 161. Ms 1067/ 227 (Gleichenberg). 162. Ms 1067/234 (Vereskő). 163. Ms 1067/238 (Ipoly-Kürt). 164. Kai ha na eposza, a Királyok Könyve ( Rajatarangini ) : "Kalhana's Rajatarangini or chronicle of the kings of Kashmir" Ed. by M. A. Stein. Vol. 1. Sanskrit text with critical notes. 4°XIX, 296 p. Bombay, 1892. - A jegyzetek, történelmi és földrajzi adatok kutatása