H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

Jegyzetek

118 11. Balassa János mellett Markusovszky (v. ö.: " Markusovszky-Társaság" ) , Bókai János, Semmelweiss Ignác, Lumniczer Sándor, Korányi Frigyes. 12. Részletesen leirja a hagyatékban lévő egyik nekrológ (Ms 1069/ 160). 13. Szürkehályog támadta meg szemét. Ld. levelét Stein Ernőhöz, 1880. aug. 5. (Ms 1067/91). 14. Halász Gyula: Stein Aurél: Indiából Kínába... 7. 1.; —: Stein Aurél. Hatvanadik születésnapja alkalmából. Megj. Nyugat, 1922.1323. p. - Halász Zoltán: Romvárosok a sivatagban. 219. p. 15. Mint a levelezésből kitűnik, 1886-ban - esküvője előtt - kálvinista lett, s a keresztségben az Eduárd nevet kapta. A levelek címzése ezután: "Eduárd Ernst Stein", de a levelekben továbbra ls csak az "Ernst" aláírás található. 16. Horn [Einhorn] Ede (1825-1875) 1875-ben valóban államtitkár lett, de még ez évben meg is halt. 17. Medvecky Frigyes (1856-1914), filozófiai iró, egy. tan. Pesten. Markusovszky Lajosnak, Hirschler barátjának unokaöccse volt, bizonyéra tőle hallotta az életrajzaiban nem szereplő részleteket. Fiatalkori müveit németül irta és "Bárenbach" néven adta ki. Ld. még: Hirschler levele Stein Ernőhöz, 1881. okt 7. (Ms 1067/103.) Ld. «24. számon. 18. Laube, Heinrich (1806-1884) ez időben a Burgtheater művészi vezetője. Véleménye szerint a " Grafenkind" "in Geist und Gesinnung sehr angenehm, in vorliegender Form jedoch nicht für die Bühne". 19. Bat lernfeld, Eduárd (1802-1890) bécsi szinmüiró. Azt ajánlja, hogy a cirámát 5-ről 3 felvonásra vonja össze, majd újabb átdolgozást kiv, n. (Ernő levele 1873. ápr. 23.) 20. Generalsecretair der Kohlengewerkschaft zu Jaworzno. 21. Ms 1069/ 26. 22. Ms 1069/ 71. 23. Rückert, Friedrich (1788-1866) a Mahabhárata részeit már 1828-ban, Firduszi Sahname-ját 1839-ben adta ki; a Sakuntala és a Nal und Damjanti 1867-ben, hagyatékából jelent meg. 24. Nálunk Hollósy Simon (1857-1918) festőt foglalkoztatta az indiai művészet és a buddhizmus. Ő hívta fel ezekre Baktay Ervin (1890-1963) figyelmét Hollósy József (szül. 1860), a festő öcscse, forditott is németből Buddha életéből. Madách fia, Aladár (1848-1908) is vonzódott a buddhista tanításokhoz. Minderről érdekes dokumentumok találhatók Hollósy Istvánnak (szül. 1853) a MTAK Kézirattárában őrzött hagyatékában (Ms 5233/1-43). Hopp Ferenc (1833-1919) is gyűjtött már ezidőtájt keletázsiai emlékeket, melyek a mai múzeum alapját képezik.