Molnár Imre: Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutatóintézeti könyvtárban (A MTAK kiadványai 60. Budapest, 1970)

1. Szakirodalom és szakirodalmi dokumentáció

29 lálható lyukakat kell kihornyolni. 5 jelhely segítségével 10 adatot különböztethetünk meg, 8 jelhely pedig elegendő az ABC betűinek befogadásához. A mezők többszörözhetők, több mező kapcsolható össze, s igy 100, 1000 stb. szám, ill. valamely név 2, 3 stb. betűje jelölhető. Ugyanezek a típusok a kétsoros kártya esetében a következő képet mutatják ( 15. ábra): 6 1 3 19 15. ábra. Kétsoros peremlyukkártyák alfabetikus és numerikus háromszögkódjai. (Az ábrák a BQ, ül. a 319. szám jelölését mutatják.) A sávokban egymás alatt lévő két szám, ill. betű közül a felsőt akkor jelöljük be, ha sekély-mély kombinációt hornyolunk, az alsót akkor, ha ugyanazt a két jelhelyet fordítva, mély-sekély kombinációban hornyoljuk. 4 lyukpár 12 szám, 6 pár pedig a teljes ABC elhelyezését biztosítja. A bemutatottakon kivül még számtalan más kód alkotható a háromszög-Jelkulcsok segítségével. Minthogy minden háromszög-jelkulcs egymást kölcsönösen kizáró adatok tárolására alkalmas, azokra egyazon mezőn két adatot elhelyezni nem szabad! Sok hasznos és takarékos sajátságuk mellett némileg negativ módon értékelhető a háromszög-jelkulcsoknak az a jellegzetessége, hogy e jelkulcs ábráját ajánlatos felírni és felrajzolni, ill. rányomatni a kártyák megfelelő mezejére, mert különben a jelkulcs csak körülményesen használható. Ha pedig a jelkulcs-ábrákat a kártyára nyomatjuk, aránytalanul nagy helyet foglalnak el az írófelületből. Ezt a hátrányt sokhelyütt úgy küszöbölik ki, hogy a kártyáik hátára nyomatják a jelkulcs-ábrákat. Véleményünk az, hogy - a— mennyiben megoldható - hasznosabb az összeadó jelkulcsok használata, mert könnyen memorizálhatók, és felirataik sem vesznek el helyet az Írófelületből. A gyárilag készült kártyák legtöbbjét is additív kóddal nyomtatják. A fenti jelkulcsok matematikai elemzésére alább még visszatérünk.