György József: Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe-szobája és nevesebb magyar látogatói (A MTAK kiadványai 55. Budapest, 1968)

BEVEZETÉS - I. A „GOETHE-SZOBA” ALAPÍTÁSA

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 140 éves múltra tekint vissza. Az 1826-ban, a Teleki-család 30 000 kötetes, ritka értékeket tartalmazó családi könyvtárának a Magyar Tudós Társaság rendelkezésére bocsátásával létrehozott Akadémiai Könyvtár főfeladatát kezdettől az Akadémia speciális könyvtári eszközökkel történő támogatásában látta. Az alapítás óta eltelt évek során a Könyvtár számos nagy értékű különgyűjteménnyel gyarapodott, melyeknek egyike az 1896. május 31-én, 70 évvel ezelőtt a Könyvtár gondozásába került, értékét tekintve ma is rendkívüli jelentőséggel bíró Elischer-féle Goethe-gyűjtemény volt. A Könyvtár egyéb muzeális gyűjteményeihez hasonlóan (Széchenyi, Vörösmarty, Mikszáth) e gyűjtemény is külön teremben, az úgynevezett „Goetheszobában" elhelyezve állt az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. A II. világháború során azonban anyaga olyan súlyos károkat szenvedett, hogy különgyűjteménykénti további kiállítása lehetetlenné vált. E különgyűjtemények sorsa ma is foglalkoztatja a könyvtárlátogatókat, keresik és reklamálják az egyes emlékszobákat, így a Goethe-szobát is. Nemrég kerültek elő az egykori Goethe-szoba vendégkönyvei („Magyar Tudományos Akadémia Goethe-szoba" felírással, kettő egészbőr-, a harmadik műbőr kötéssel). E három vendégkönyv rendkívül érdekes bejegyzései és aláírásai kultúrtörténeti dokumentumként őrzik mindazok kézjegyeit, akik a magyar tudomány és művészet reprezentánsaiként e 70 év alatt felkeresték a Goethe-szobát. Ismertetésük előtt érdemes néhány szóval kitérni a gyűjtemény keletkezésének történetére és a gyűjtő személyére is. I. A „GOETHE-SZOBA" ALAPÍTÁSA Az 1895. július 24-én Eötvös Loránd elnökletével tartott akadémiai ülésen Szily Kálmán főtitkár felolvasta Wlassics Gyula kultuszminiszternek az év június 16-án kelt, az Akadémia elnökéhez intézett levelét.

1 E levélben arról számolt be a miniszter, hogy dr. Elischer Gyula egyetemi magántanár, kórházi főorvos, felajánlotta az Akadémia számára — bizonyos kikötésekkel — a nagybátyja, Elischer Boldizsár örökségeként tulajdonába került Goethe-gyűjteményét, 2000 forintos alapítványt téve egyúttal a gyarapítás céljaira. Szily Kálmán főtitkár ismertette Elischer Gyula adománylevelének tervezetét is,

2 mely a gyűjtemény részletes leírásán kívül az 1 Akadémiai Értesítő, 1895. 6. köt. 497. p. 2 Akadémiai Értesítő, 1895. 6. köt.-559. p. 5