György József: Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe-szobája és nevesebb magyar látogatói (A MTAK kiadványai 55. Budapest, 1968)
BEVEZETÉS - I. A „GOETHE-SZOBA” ALAPÍTÁSA
átadás feltételeit tartalmazta. A feltételek között első helyen szerepelt a gyűjteménynek különálló, zárt helyiségben történő elhelyezése, a következő elnevezéssel: „Goethe-szoba. Elischer Boldizsár és Elischer Gyula alapítványa." További kikötései: a gyűjtemény legértékesebb darabjainak állandó kiállítás keretében, üvegezett asztalokban közszemlére tétele, a gyűjtemény anyagáról magyar és német nyelvű katalógus készítése és a gyűjtemény állandó gyarapítása, a felajánlott alapítvány felhasználásával. Végezetül Elischer Boldizsár olajfestményének jeles hazai festőművésszel történő elkészíttetése a Goethe-szoba számára. Az adománylevéllel kapcsolatos állandó könyvtári bizottsági jelentés felolvasása után az ülés úgy határozott, átveszi a gyűjteményt, elfogadva az adományozó feltételeit. Miután az Akadémia elnökségének rendelkezése értelmében a gyűjtemény a Könyvtár gondozásába került, az átvételre, rendezésre és a kikötések végrehajtására Heller Ágost főkönyvtárnokot, a neves fizikust kérték fel. Elischer Boldizsár gyűjteményével a korabeli sajtó is foglalkozott. Bizonyos hírek szerint Frankfurt am Main és Weimar városok vezetői 100 000 arany márka vételárat ajánlottak fel az örökösnek, 3 mely tény hozzávetőleges tájékozódást nyújt az eszmei jelentőség mellett a gyűjtemény értékéről is. A magyar sajtón kívül a magyarországi német nyelvű Pester Lloyd foglalkozott behatóbban a gyűjteménnyel, mely — Elischer Boldizsár baráti kapcsolatai révén — hazai és németországi germanista körökben ismert és részben publikált is volt. Elischer Boldizsár 1895. március 25-én bekövetkezett halála után a Pester Lloyd az év május 27-én hírt adott arról, hogy dr. Elischer Gyula Göttergasse 10. szám (a későbbi Bálvány, ma Október 6. utca) alatti lakásán kiállítást rendezett az örökölt Goethe-gyűjtemény darabjaiból, május 29-én pedig arról írt a lap, hogy ezt a kiállítást Fodor József, Heinrich Gusztáv. Kőnig Gyula, Schwimmer Ernő egyetemi tanárok, sőt még a kultuszminiszter, Wlassics Gyula is megtekintette/' Az Elischer család hazafias felajánlása mellett valószínűleg elsősorban ennek a miniszteri látogatásnak volt köszönhető, hogy a nagyértékű gyűjtemény Magyarországon maradt. Az úgynevezett Közalapítványi Ügyigazgatóság 1895. június 11-i, Elischer Gyulához intézett levelében le is rögzítette, hogy a gyűjtemény „országos jellegű és célú alapítványnak" tekintendő. Heller Ágost a felállítás kérdésének tanulmányozására megtekintette a nagy weimari Goethe-gyűjteményt. "Útjának tapasztalatairól 1896. április 27-én írásban számolt be. 5 Jelentése kiterjedt a folyamatban levő rendezési munkákra, méltatva egyben az adományozás jelentőségét és a gyűjtő személyét is. Szily Kálmán főtitkár az év május 26-án már azt jelenthette, hogy a Goethe-gyűjtemény rendezve, felállítva, lajstromozva készen áll, és elkészültek katalógusai is. 6 3 Révai Nagy Lexikon, 6. köt. 390. p. 4 Pester Lloyd 1395. 120, 128, 129. sz. 5 Akadémiai Értesítő, 1896. 7. köt. 260, 317—320, 329. p.
