H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

BEVEZETÉS

Széchenyi István iratainak nagy része a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában van, éspedig legértékesebb és legfontosabb része: csaknem minden művének kézirata többféle változatban, naplói és jegyzetkönyvei majdnem mind, rengeteg jegyzete és egyéb iratai, sokféle levelezése. Széchenyi — mint Tasner Antal írja: ,,»a kézirataim^ szó alatt nemcsak saját kéziratait értette, hanem széles értelemben a birtokában volt minden irományokat, íráscsomókat".

1 Maga Széchenyi, mikor írásait Döblingben összegyűjti és újrarendezi, azt kéri Tasner Antaltól, hogy mindent küldjön fel hozzá Pestről, ,,minek formája könyv, betű, papiros, kép".

2 Mikor tehát Széchenyi iratainak történetéről szólunk, ezt a kifejezést ebben a tágabb értelemben használjuk. Az iratok legnagyobb része Széchenyi közéleti munkássága folyamán gyűlt össze, éspedig elsősorban azokra az intézményekre vonatkozóan, melyek létrehozásában vagy fellendítésében tevékenyen részt vett. Széchenyi, mielőtt valamihez fogott volna, előbb széleskörű tájékozódást végzett, és lehetőleg egybegyűjtött minden fontos adatot, tudnivalót a már megvalósult hasonló intézményekről, alkotásokról. Ismert dolog, hogy mielőtt a Lánchíd építésének előkészítését megkezdte, Andrássy Györggyel Angliába utazott — az akkor iparilag legfejlettebb országba —, hogy a helyszínen vizsgálja a már felépült hidakat, beszéljen az építő mérnökökkel s mindazokkal a legkiválóbb szakemberekkel, akiknek véleményét, tanácsát feltétlenül szükségesnek tartotta ily óriási vállalkozás elindítására. Sajnos, éppen a hídra vonatkozó sok, általa gyűjtött dokumentum elpusztult — mint majd később látni fogjuk

3 —, de még így is elég sok megmaradt. Ugyanígy látjuk, hogy az első pesti gőzmalom megvalósítása előtt beszerzi a bécsi, müncheni, bozeni, zürichi, frauenfeldi stb. malmok adatait, prospektusait és zárszámadásait. A Jelenkor-ban megjelent felszólítására jelentkezett — az akkor még Ausztriához tartozó Milanóban állomásozó — Mészáros Lázár (a későbbi 48-as hadügyminiszter), és Széchenyihez intézett levelében felhívja figyelmét a közelében: Melegnanóban működő malomra, és oly értékes adatokat közöl vele, hogy Széchenyi vá1 Tasner Antal végrendelete. Kiadta TASNER GÉZA : Széchenyi szellemi hagyatéka és Tasner Antal végrendelete. Emlékirat. 1876. 85—95. 1. "Széchenyi levele Tasner Antalhoz, Döbling, 1857. nov. 1. — Kiadta MAJLÁTH BÉLA: Széchenyi Levelei. III. köt. G51. 1. (A továbbiakban: Lev.) 3VISZOTA GYULA: A Széchenyi-híd története az 1836: XXVI. tc. megalkotásáig. Bp., 1935. — Az iratok pusztulásáról lásd a jelen tanulmány 34 1. 3