H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

BEVEZETÉS

laszleveleinek egyikében azt írja, hogy nélküle ez az első gőzmalom, melylyel nálunk az ipari átalakulás elkezdődött, nem jöhetett volna létre/' Az egyes intézményeknek később megvannak a maguk iratai, jegyzőkönyvei, levelezésük. Ez a levelezés azonban nagyon bonyolult. Mert Széchenyi, egészen addig, míg a Közlekedési Bizottságot nem szervezték meg számára, nem volt több, mint magánember, s minden művét, alkotását így kezdeményezi, így viszi véghez, anélkül hogy bárhol is vezetővé lenne. Mint magánember kezdett levelezni és tárgyalni a malom ügyében Fehér Vilmossal, a fent említett melegnanói malom műszaki vezetőjével. Sikerült is őt megnyernie a Pesti József hengermalom vezetőjéül, igazgatójául. A továbbiakban ezután Fehr Vilmos ír leveleket a malom nevében Széchenyihez. Széchenyi maradt azonban továbbra is a malom gondjainak hordozója, ahogy ez naplójából és a fennmaradt iratokból kitűnik, így pl. megmaradt a Malomrészvény társaság első, nagyon fontos közgyűlésére írt beszéde és a Fehr Vilmos számára is sajátkezűleg fogalmazott beszéd, mellette Fehr másolata, ,,Malombeszéd" címen összetűzve együtt mind a három irat.

5 Még érdekesebb és szövevényesebb a Lánchíd építésére vonatkozó gazdag irattár. A híd körül Széchenyi éveken át csak magánlevelezést folytatott. A híd ügye akkor öltött határozottabb formát, mikor 1832. december 10-én, Széchenyi szállásán a Híd-Egyesület megalakult. (Kitűnő elnöke, Stainlein Ede,

0 Széchenyi híve és barátja lett.) Ez ünnepélyes pillanatról jegyzőkönyvet vettek fel: ,,A' Buda 's Pest közti hídnak építését hazafias érzéssel megpendítették" szöveggel, s minden jelenlevő aláírta. E lapot kék tafota selyemre felragasztva, kis fahengerre göngyölítve, fényezett fadobozba helyeztette Széchenyi, s így őrizte. Ma is megvan az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában.

7 A Híd-Egyesület — melynek Széchenyi csak titkári tisztjét, vagyis munkáját vállalta — a híd ügyét az Országgyűlésen és Pest városánál indította el. Széchenyi mint főrend, az Országgyűlésnek, mint pesti választott polgár, a pesti polgárság képviselői testületének is tagja volt. Az említett testületek országos küldöttséget, illetve hídbizottságot küldenek ki — Széchenyi mindegyiknek tagja. Ezenkívül mint magánember is tárgyal és levelez egyesekkel, Pesten és Pozsonyban, főképpen József nádorral, a híd ügyének hatalmas pártfogójával. A hídról szóló törvénycikk (1836. XXVI. tc.) megalkotásáig négy év telik el, s ennek az időnek több irányban folyó küzdelmeit a Széchenyi hagyatékában megmaradt változatos és 4VISZOTA GYULA: Széchenyi,és a pesti hengermalom. Bp., 1910. — Széchenyi hozta ide a malomhoz Svájcból Ganz Ábrahámot, az egykori „Ganz-gyár" alapítóját. 5MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény. Á pesti József hengermalom iratai közt. — Széchenyi István hagyatéka hatalmas és szerteágazó. A rendezés során eddig csak a fontosabb csoportok kialakítása történt meg, a végleges jelzettel való jelölés a feldolgozó munka későbbi szakaszában válik majd lehetségessé. Ezért a tanulmányban az MTAK Kézirattár Széchenyi Gyűjteményében őrzött dokumentumok idézésénél csak magára a Gyűjteményre utalhatunk. 6Stainlein Saalmenstein Eduárd báró Széchenyihez ez időben írt hosszú levelének másolatát elküldte Bartal Györgynek, s az 6 hagyatékában megmaradt (MTAK Kézirattár, Ms 5066/120). Ebből kitűnik, hogy Bajorországban jelentős politikai szerepet játszott, mielőtt hazánkban letelepedett és itt indigenátust szerzett. "Másodpéldánya üveg alatt, bekeretezve volt a Széchenyi Múzeumban. Jegyzőkönyv formában is megvan, a Híd iratai közt, a Széchenyi Múzeum 1300. sz. kötegében. 4