H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)
II. AZ IRATOK SORSA SZÉCHENYI HALÁLA UTÁN
Majláth Béla Széchenyi levelei kiadásánál 11 3, s így a zavar tovább folytatódott és állandósult a köztudatban a Lánchidat építő két Clark körül. E hibák ellenére is, Széchenyi iratai ma is kb. a Paur Iván-féle csoportokban vannak, mert ezek annyira maguktól adódtak Széchenyi különféle működési területei szerint. Széchenyi műveinek kéziratai — az elkobzottak kivételével — majdnem mind együtt voltak Tasner Antalnál. Ö tehát, az iratok rendezésével egy időben, szinte lázas sietséggel, hozzáfogott Széchenyi művei kiadásának előkészítéséhez is. Erejének fogytát érezvén, Paur Iván segítségét kérte ehhez a munkához is. 11 6 Török János" 7 Széchenyinek régi híve is buzgólkodott Széchenyi néhány, még meg nem jelent művének kiadásán. Török régebben a Gazdasági Egyesületnek 11 8 titkára volt. Cegléd mellett mintagazdaságot létesített, de vállalkozásába belebukott, s adósságokkal küzdött. Széchenyi becsülte és sajnálta őt, s hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen, néhány kéziratát neki ajándékozta, kiadásra. Ezek: Hunnia Széchenyi 1842-ben írta, a magyar nyelv védelmére, de mivel az 1843, í4-i országgyűlés határozatait elégségesnek találta, művét nem adta ki. Török Jánostól a Hunnia kéziratát Heckenast nyomdász valóban meg is tette 1000 frt-ért, de, bár a bécsi cenzúra nem emelt kifogást ellene, Budán a főkormányzóság sajtórendőri osztálya a már kész, kinyomtatott rrűvet lefoglalta. Nyilván Széchenyi nevének varázsától féltek. A Sunnia körüli bonyodalmakról érdekes, bő levelezés és több más irat is áll rendelkezésünkre. 11 9 Széchenyi fájlalta, hogy műve nem lát napvilágot, Heckenast nyomdászt is sajnálta, s ezért többféleképpen próbálkozctt műve felszabadításán. Ismerjük egy, fiának, Bélának nevében írt fohamodványát 12 0 meg nem nevezett ,,Excellenz"-hez, s azt is tudjuk, hogy Széchenyi Béla járt is Albrecht főhercegnél ez ügyben. A főherceg megígtrte neki a munka felszabadítását, és ugyanakkor végleg letiltotta a Huaniát. így ezt a művet csak Széchenyi halála után jelentette meg Török János, de az eredeti, 1858-as dátummal. 12 1 A mű kézirata, mint a többi Török Jánosnak átadott, tőle az OSZK-ba került. 12 2 Csak néhány lapnú töredéke van az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Széchenyi Gyűieményében, s minthogy a Hunnia eredetileg a Stádium második részi lett volna, e nyolc lapot a Stádiumhoz kötötték hozzá. A Hunnia kudarca után Széchenyi lemondott arról, hogy műveit kiadn próbálja. Török Jánostól visszakérte a Pesti por és sár kéziratát is, me^et szintén neki adott. Pedig a műhöz új előszót akart írni, s ezen örönmel dolgozott, de óvatosan, nehogy észre lehessen venni, hogy ezt n 5Lev. III. k. 419. 1. "'Levelét Paur Ivánhoz, dátum nélkül közli TASNER GÉZA: I. m. 79. 1. 11 7Török János, csáfordi és jobaházi (1809—1874) az Akadémia lev. tagja, orsz. főlvéltárnok. ""Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 1830-ban alakult a Széchenyi kademényezte Lótenyésztési Társaságból. ll 9Lev v III. k. 656—707. 1.; BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Adatok . . . 756—801. 1. — L. KAROLYI ÁRPÁD Bevezetését a Döblingi Irodalmi Hagyaték I. kötetéhez. 163—65. 1. ""MTA K Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény. 12 1Hunnia. Irta gróf Széchenyi István. Kiadta TÖRÖK JÁNOS. Pest, [1860.]. mOSZK. Fol. Hung. 1002. 121. folio 23
