H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

II. AZ IRATOK SORSA SZÉCHENYI HALÁLA UTÁN

feldolgozni és azért evvel számszerint alkudtam, 50 számért, kap 1. ftot. Ennek osztom oda a legnehezebb és leghosszabb tárgyakat. Más munkaerőt nem bírtam magam mellé toborzani, és helyben nincs is kilátásom másokra — sőt attól kell tartanom, hogy az iskolai év kezdetével Poszvékot elvesztem. Mindamellett, ha Isten segít elvégzem a 60 ftni költséggel úgy tágítva magamon, hogy minden osztályból csak az igazán szükségest veszem fel a lajstromba a többit más más Schlagwort alatt rendezve annyi boríték alá sorozok a hány vezér szó van. Híjába! magam sem hihettem, hogy munkára váró ennyi iromány legyen együtt, mit csak szemmel és nem számokkal mértem meg. És hogy a munka belső oeconomiájára megtehessed észrevételedet, és legyen eleven példát (!) mit akarnék — elfogom küldeni az „Akadémia" czímű egészen felszerelt és felkantározott Fasciculust. Eddig van tudósításom; most a szíves soraidban foglalt tárgyhoz. A hatvankét ftnyi összeget, melylyel fedezendők az írnokok napdíjai (!) kezemhez vettem és részét használtam." A Paur Iván által véghezvitt rendezés az iratok megfordított hátlapjára írt kivonatok révén felismerhető, így megítélhetjük ennek a munkának értékét. Az „Akadémia" irataira meg éppen vörös tintával írták rá a regestákat. S ha legalább helyesek volnának a feliratok! De találunk itt iratot ilyen jelzéssel: „Vörösmarty Mihály észrevételei s javaslatai a Magyar Akadémia Alaprajza kijavítása és módosítása ügyében." Ez az irat azonban régibb és nem a nagy költőtől származik. Vörösmarty hozzászólása 1832. dec. 25-én kelt és nincsen a Széchenyi hagyatékban. Valamelyik járatlan írnok az Akadémia iratai közé sorolta a „Wiener IngenieurAkademie" prospektusát. Ebbe az intézetbe adta be Széchenyi mostohafiait. — Ugyancsak itt találjuk Nagy Lajos és Gergely hengermalmi munkások levelét Széchenyihez.

11

3 De a legsúlyosabb hiba az iratok rendezése körül az volt, hogy a Lánchíd építésénél működő két Clarkot összekeverték, s keresztneveik összevegyítésével még egy „Clark Tiemey Ádámot" is szerepeltetnek, amint az egy ma is meglevő katalóguscédulán látható. A Lánchíd tervezője Clark Tierney William híres mérnök volt. Clark Ádám csupán névrokona, mint gépészt hozta őt Magyarországra Széchenyi a Vidra nevű kotrógéppel. Mérnök volt, s később nagyobb szerepet kapott, mint helyettes, a Lánchíd építésénél és másutt. Munkáját kitűnően végezte, s a szabadságharc alatt két ízben is megmentette a hidat a felrobbantástól.

114 E nagy érdemei ellenére is, visszás dolog, hogy a még nagyobb jelentőségű lángeszű tervező neve az övé mellett feledésbe merült. A Lánchíd akkor a világ leghosszabb lánchídja volt, példátlan és nagy jelentőségű alkotás, a világ nyolcadik csodájaként emlegették. Az Encyclopaedia Britannica ma is közli képét a lánchídra példaként. Paur Iván tévedését átvette 11

3MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjteményben, most a Malom iratai közt. 11

4Először Dembinszky akarta a hidat szétbontatni. (Kiadott parancsa Clark Ádámhoz, Clark Simon ajándékából, az MTAK Kézirattár Széchenyi Gyűjteményében a Híd iratai közt.) Másodszor az osztrákok akarták felrobbantani. Ezt, mai szóval, Clark Ádám „szabotálta". Erről Tasner Antalhoz írott levele, másolatban az MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjteményben. — Közli: ZELOVICH KORNÉL: A Budapesti Lánchíd. Bp., 1899. 30. 1. — A híd szabadságharc alatti történetéről érdekes adatokat tartalmaznak azok a Híd Egyesületi Jegyzőkönyvek, amelyeket az MTAK Kézirattára 19(Hi májusában vásárolt. 22