Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
29 melyik évre tehető az ezeréves évforduló. 84 3 Ugyancsak a bizottság adott tájékoztatást az Országház építési bizottságának a honfoglalással kapcsolatban az Akadémiához intézett kérdésekre. Ez szolgált alapul Munkácsy Mihálynak a honfoglalást ábrázoló nagyszabású képének elkészítéséhez. 8 3 A TB kapott megbízást arra, hogy Magyarország fennállásának ezeréves fordulója az Akadémia részéről az alkalom nagyságához illő kiadvány elkészítésében ünnepeltessék meg. A bizottságon belül egy millenniumi albizottság alakult, amelynek feladata volt több éven át ennek a munkának a gondozása. 8 6 A bizottság munkaerőinek nagy részét kötötte le az évről évre szaporodó alapítványok és jutalmak szabályainak kidolgozása. Ilyenek voltak a Kanizsay-féle, Lukács Krisztina, Rökk Szilárd, Flór Gyula, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos alapítványok, majd a Római Magyar Történeti Intézet stb., és a kitűzendő pályakérdések tételeinek meghatározása, illetőleg elkészítése (Gorove, Péczely, Lévay, Vitéz stb.). 8 7 A bizottság 1892-től működése keretébe vonta és biztosította — a Történettudományi Osztálynak ajánlott feltételek teljesítése mellett — Teleki József: Hunyadiak kora c. művének folytatását, „amelynek a szellemi részéről való gondoskodás eddig is a bizottság feladata volt. Az 1892. év végén hozott határozat értelmében a nagy műnek Csánki Dezső lev.. tag által való közelismerést érdemlő folytatásáról a bizottság úgy szellemi, mint anyagi tekintetben gondoskodni fog" — írta Fejérpataky László előadó. 8 8 A bizottság mondott véleményt a kínai őstörténeti források tanulmányozása, illetőleg a Pekingben létesítendő tudományos attasé állás tárgyában, 8 9 a Hadtudományi Bizottság, illetőleg a Hadtörténeti Közlemények felújítása ügyében, 9 0 és javasolta egy egyetemes történeti folyóirat megindítását. 9 1 Ezeken kívül még számos kisebb-nagyobb történeti kérdés megválaszolását kellett végrehajtania. Mindezek a speciális munkák megbontották a bizottság addig kialakult és egyenesirányban felfelé ívelő munkásságának egységét, és ehhez járult a XX. század elején annak a szükségnek a felismerése, hogy a változott viszonyok közt, a felmerült új történelmi követelmények sürgetővé teszik a TB feladatainak, működési terének új körvonalazását. Ez először 1905-ben merült fel, amikor szó volt a TB állami dotációjának 84a Jegyzőkönyvek, 1883. február 1. és 1884. február 8. 85 Iratai 22/1891. 86 Iratai 22/1891 és 32, 34/1892 stb. az évi jelentésekben. 87 Ld. tovább az évi jelentéseket. 88 Iratai 32/1892. 89 Iratai 32/1905. 90 Iratai 19/1906. 91 Iratai 25/1911.
