Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
28 évi 2000 koronát átutalni a társulat pénztárának, Teleki Mihály levelezésének 12 kötetére. Ezért a megjelenő kötetekből 40 példány az Akadémiát illette. 8 4 Teleki Mihály levelezéséből 1916-ig 7 kötet jelent meg, a 8. kötet 1926-ban, ekkor azonban már nem találunk adatokat a levelezés kiadásának támogatására. Ugyanis 1919-től az Akadémia anyagi helyzete miatt, mindenféle támogatás szünetelt. 4. A bizottság működésének megtorpanása, anyagi nehézségek. A TB tevékenysége sokáig eredményes volt. Kiadványainak hosszú sora jelent meg egészen a századfordulóig, sőt az első világháborúig, ami elsősorban a fáradhatatlan Szilágyi Sándor elnök és Fejérpataky László bizottsági titkár érdeme. Az évi jelentések ennek ellenére bizonyos elerőtlenedést mutatnak. A bizottság, költségvetésének tervezésében évről évre arra kényszerült, hogy fő célkitűzéseinek teljesítése mellett, keresse dotációja felhasználásának legjobb módjait. Ez kettős irányba hatott. Pozitív eredménye volt, hogy tovább folytathatta külföldön a másoltatásokat és így fontos másolatokkal, valamint anyagi eszközei egy részének felszabadulásával jelentős hagyatékokkal (Mircse János, Kazinczy Gábor, a XVIII. századi Wesselényi-féle naplómásolat, Pesty Frigyes hagyatéka stb.) gyarapította kéziratgyűjteményét. Előny volt továbbá, hogy a bizottság nagyobb munkák (Zsigmondkori Oklevéltár) előkészítésére is gondolhatott. Ezenkívül sok olyan fontos, nagybecsű mű megjelenését támogathatta, amelyek meghaladták szerzőik anyagi erejét. Csak néhányat említünk közülük. (Az ezekre vonatkozó iratok megtalálhatók a bizottság iratai között.) Ilyen volt pl. Szabó Károly: Régi magyar könyvtár, Mátyás Flórián: Fontes rerum Domestici, Marczali Henrik: II. József, Kubinyi Ferenc: Magyar történelmi emlékek II. kötete, Gindely Antal prágai egyetemi tanár Bethlen Gábor korára vonatkozó okmánytára, a Nagy Imre szerkesztetxe Hazai Okmánytár VIII. kötete stb., stb. Negatívum volt viszont, hogy számos, az Akadémiától és az osztálytól hozzá áttett speciális kérdésekkel kellett foglalkoznia, amivel munkálkodása, ha eleinte nem is, később szétaprózódott. A speciális problémák egyben hatáskör bővülést is jelentettek. Ebben azonban hátrányos volt, hogy a fő figyelem elsősorban ezekre a problémákra terelődött, és a forráskiadások ügye — elsősorban a Magyar Történelmi Emlékek sorozatának szorgalmazása — kikerült a bizottság központi látószögéből és a perifériára szorult. A TB foglalt állást abban, hogy a honfoglalás mely évben történt, 84 Jegyzőkönyvek 1902. december 3.
