Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)

Könyvtárépítés, berendezés

KÖNYVTÁRÉPÍTÉS, BERENDEZÉS Az akadémiai intézeti könyvtárak egyik közös jellemzője volt hosszú éveken keresztül a rossz elhelyezés és a helyhiány. Az intézeteket meg­alapításukkor — legnagyobbrészt 1950 óta — jól-rosszul, a lehetőségek­hez képest elhelyezték, és a laboratóriumok, kutatószobák kijelölése után fennmaradó helyiség (ha egyáltalában volt ilyen) jutott a könyvtárnak. Helyenként zárható könyvszekrények, máshol a titkárságon kijelölt né­hány polc jelképezte a könyvtárat. De még a régi alapítású, nagy állo­mánnyal rendelkező intézeti könyvtárak helyzete is rossz volt: nem volt ritkaság a pincében, vagy más épületben beraktározott könyvanyag sem. A kibontakozást — a természetes fejlődésen kívül — nagymértékben segítette az 1960-as elnöki utasítás, amely meghatározta az önálló könyv­tárhelyiséget és olvasótermet igénylő állomány alsó határát. (2000 kötet­nél nagyobb állomány esetében külön könyvtárhelyiség, 5000 kötetnél nagyobb állomány esetében külön olvasóhelyiség.) A könyvtári állomány gyarapodása és fokozódó rendeződése felhívta a figyelmet a szorongato helyhiányra és nagyon lassan, fokozatosan ugyan, de megindult új könyv­tárak építése és berendezése is. 1960—1965 között új helyiségbe költözött, 111. új berendezést kapott, vagy átépült, a kisebb bővítéseket nem számít­va a: Bartók Archívum, Biokémai Kutató Intézet, Földrajztudományi Kutató Csoport, Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet, Központi Fizikai Kutató Intézet, Központi Kémiai Kutató Intézet, Mikrobiológiai Kutató Csoport, Műszaki Fizikai Kutató Intézet, Történettudományi Intézet könyvtára. Ezek közül új épületben nyert elhelyezést a Központi Fizikai Kutató Intézet, Központi Kémiai Kutató Intézet, Kísérleti Orvostudományi Ku­tató Intézet (mindhárom könyvtár belső berendezését tervezte: Krencsey

Next

/
Oldalképek
Tartalom