Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Bevezetés
111 objektivitása szerencsésen egészítette ki a költő és művész lelkesedését, szubjektivitását. Érdemes megjegyezni, hogy Czeke szögezte le elsőnek a La Mara által akkor még csak sejtett tényt, mit azután húsz év múlva (1957-ben) a Schmidt Jörg által kiadott tizenhárom Beethoven-levél is megerősített: azt, hogy Brunszvik Josephine és Beethoven közt kölcsönös szerelem volt, sőt a házasság is szóba jöhetett. Romáin Rolland könyve magyar kiadásának utószavában Czeke Marianne segítő munkáját külön is méltatja: „A szerző kötelességének tartja, hogy különös köszönetét fejezze ki dr. Czeke Marianne úrhölgynek, aki esztendők óta foglalkozik Brunsvik Teréz kiadatlan naplójának sajtó alá rendezésével s nagylelkűen részeltette őt is ebben a kincsben, valamint saját biztos tudásának eredményeiben. Mély háláját fejezi ki továbbá De Gerando Irén bárónénak, szül. Teleki grófnőnek, Teréz dédunokahúgának, aki kivételes kegyként megengedte neki, hogy megismerkedjék ezekkel a megindító, valóban szent Vallomásokkal, amelyeket a szerző legkegyeletesebb diszkrécióval kezelt." 2 5 Ezúttal fejezzük ki azt a reményünket, hogy Romáin Rolland művei kritikai kiadásában Czeke Marianne értékes levelei is napvilágot láthatnak majd. Czeke Marianne dr.-1 (1873—1942) 2 6 a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársát 1926-ban bízták meg Brunszvik Teréz tudományos igényű életrajzának megírásával és Naplóinak kiadásával. Benne megvoltak e feladat megoldásának feltételei: jártasság a tudományos munkában, a Naplók feldolgozásához szükséges alapos német és francia nyelvismeret s nem utolsósorban az érdeklődés a haladó nőmozgalom múltja s Brunszvik Teréz személye iránt. A Brunszvik-életrajz és a Nalpók kiadását 1928-ra, az első hazai „angyalkert", azaz kisdedóvó intézet alapításának századik évfordulójára tervezték. A művet a Magyar Történelmi Társulat Magyarország Űjabbkori Történelmi Forrásai című sorozatában készült kiadni. Mindenek előtt a hagyaték hollétét kellett felkutatni. A szálak a Szatmár megyei Pálfalvára vezettek. Ott élt a Naplók utolsó családi örököse, a Romáin Rolland háláját is kiérdemelt De Gerando Attiláné Teleki Irén. A több országban szétszórt Brunszvik-leszármazottak közül miért s hogyan került a hagyaték őhozzá? Brunszvik Teréz ismerte Naplói és életműve jelentőségét. Mindkettővel hazája ügyét kívánta szolgálni. Ezért akart unokahúga és „szellemi gyermeke" Teleki Blanka segítségével a szabadságharc leverése után Naplóiból részleteket kiadni. 2 7 Szellemi hagyatékát Magyarországon akarta elhelyezni, ezért hagyta Karolina (Charlotte) húga leszármazottaira, név szerint De Gerando Attilára (1847—1897). 2 5 Romáin Rolland: A nagy teremtő korszakok. Az Eroica-tól az Appassionata-ig. Fordította Benedek Marcell. Bp. 1929. 328. 1. utáni számozatlan lapon. 2 0 Czeke Marianne adatainak összegyűjtésében rokona, Lakatos András volt segítségemre, ezúttal is fogadja köszönetemet! 2 7 Sáfrán Györgyi: Teleki Blanka és köre. Bp. 1963. 388—389. 1.
