Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Bevezetés
112 Amikor Czeke Marianne a hagyaték nyomára jutott, már csak ennek özvegye, De Gerando Attiláné Teleki Irén (1859—1937) élt. ö is, mint néhai férje — akinek első unokatestvére volt — szintén Brunszvik Karolina unokája, s így a haladó nőmozgalom indításait női ágon kézből kézbe adó Brunszvik—Teleki— De Gerando család légkörében nőtt fel: nagyanyjának testvére volt Brunszvik Teréz, nagynénje: Teleki Blanka, a Kufsteinbe zárt nőnevelő, férjének anyja De Gerando Ágostné Teleki Emma és ennek leánya De Gerando Antonina, korukban ismert pedagógiai írók, ez utóbbi kolozsvári iskolaszervező is. E családi hagyományokon kívül hasonló hatással volt rá nevelőnője, Lövei Klára, Teleki Blanka egykori nevelő- és fogolytársa. így érthető ez a Romáin Rolland-nak néha túlzásnak tetsző aprólékos gond, mellyel De Gerandoné Brunszvik Teréz hagyatékát kezelte. Viszont e gondosságnak köszönhető, hogy a Naplók nem rekedtek Bécsben. Ugyanis Brunszvik Teréz másik húgának, Jozefinnek (Deymné, majd Stackelbergné) legfiatalabb gyermeke, Minóna (1813— 1897) — kölcsönkérte a Naplókat, hogy bennük anyja emléke után kutasson, s csak De Gerandoné ismételt sürgetésére sikerült férjének a Naplókat Minónától — alig valamivel annak halála előtt Bécsből visszaszerezni s a pálfalvai családi múzeumban elhelyezni. 2 8 Itt látta a Naplók füzeteit először Czeke Marianne, amikor barátnőjével és munkatársával, Hrabovszky Józsefné Révész Margit dr. orvosnővel 1926-ban Pálfal vára utazott, hogy tanulmányozzák a hagyatékot. Czeke Marianne utóbb Szirmay Tamásné Pulszky Henriettet is bevonta e munkába. De Gerando Attiláné és Czeke Marianne ismeretsége idővel barátsággá mélyült. A Brunszvik Naplók utolsó családi örököse értékelni tudta Czeke Marianne komoly, tudományos felkészültségét, önzetlen ügyszeretét s ezért — tekintettel a tudósnő egészségi állapotára (baleset következtében elvesztette fél lábát) — a munka megkönnyítésére, a Naplókat átjuttatta Budapestre. Czeke fáradhatatlan ügybuzgalmának köszönhető, hogy az értékes hagyaték 1936-ban a Fővárosi Könyvtár birtokába került, ahol ma is kegyelettel őrzik. 2 9 Czeke Marianne és De Gerandoné levelezése nemcsak családi hagyományokat tár fel, de kibontakoznak belőle a Naplók kiadása körüli bonyodalmak is, melyek a kor mostoha gazdasági viszonyait is jellemzik. Romáin Rolland éber figyelemmel kísérte a Naplók kiadásának ügyét. Czeke Marianne a kiadványt eredetileg négy kötetre tervezte: az első, kb. húsz ív terjedelemben Brunszvik Teréz teljes életrajzát közölte volna, míg a hozzá csatlakozó három további negyven—negyven íves kötet, Naplóit. A nehéz gazdasági viszonyok miatt azonban a művet mind kevesebb és kevesebb kötetre kellett zsugorítani. Czeke Marianne leveleinek tanúsága szerint személyi intrikák is közbejátszottak, úgyhogy a Naplók kiadása 2 8 De Gernado Attiláné Teleki Irén — Czeke Marianne-nak, 1929. jan. 6. MTAK Kézirattára, Ms 843. 2 9 Czeke Marianne levélfogalmazványa — De Gernadoné Teleki Irénnek, 1936. febr. 24. — MTAK Kézirattára, Ms 844/e.
