Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

véve javasolták, hogy a könyvtári beszerzésre, köttetésre előirányzott összeget 1000 frt-ról 3000 frt-ra emeljék fel. A kérés további része Mészáros János könyvtári szolgára vonatkozott, aki — véleményük szerint — a könyvtárban nem tudja ellátni feladatát, de a főtitkári hivatalban talán jobban lehetne használni. Helyette egy könyvtári segédőrre lenne szükség, aki másoló mukát is végezne, és az olvasóteremben felügyelői tisztet is betölthetne.

4

3 A felterjesztésben előadott problémákat az Akadémia méltányolta, ha nem is nagyon gyorsan, és nem teljesen kielégítően. A könyvtárnokok évi díjazását megemelte (nem ismerjük a pontos összeget) azonban az emelés ellenére még mindig hátrányban maradtak, mert Hunfalvy Pál és Budenz József 1870. január 18-án egy újabb fizetésemelési kérvényt nyújt be az Igazgató Tanácsnak, amelyben arról olvashatunk, hogy tavaly, azaz 1869-ben emelte ugyan az Akadémia, fizetésüket, de még most is a legkisebb valamennyi akadémiai tisztviselő fizetése között.

4

4 Az Igazgató Tanács a könyvtári beszerzésre és köttetésre szánt összeget — elfogadva a könyvtárnokok indokolását — tetemesen megemelte. Az 1869. évi költségvetésben a könyvtár már 5000 frt-tal szerepel 4

5 Igaz ugyan, hogy ebben szerejjet játszik a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak 1869-től a könyvtárak állományának kiegészítésére az Akadémia számára biztosított országos segély. Ebben az időben a könyvtári személyzet száma a következőképpen alakult: az olvasóterem megnyitásának idején 5 főből állott:. Hunfalvy Pál fő-, Budenz József alkönyvtárnokból, Mészáros János (1858-tól), Molla Izsák (1866-tól). Hellebrant Ágoston (1867-től) könyvtári szolgák, akik közül lényegében csak két szolga. dolgozott (Mészáros János öregsége miatt nem volt teljes értékű munkaerő). A könyvtári munkák tömege a két tudós könyvtárnokra hárult (Rómer Flóris mint kézirat- és éremtárőr, csak a költözésnél segített egy ideig a többi könyvtári munkában) és csak 1868 decemberében nevezte ki az Akadémia Lindner Ernőt könyvtári írnoknak (segédőrnek), aki azután a katalógusok készítésében lényeges segítséget jelentett. 5. A könyvtárhasználat szabályozása, a könyvtár megnyitása A könyvtárnak az új épületben meginduló munkájához lényeges mozzanat volt az, hogy az Akadémia 1865. márc. 20-án tartott ülésében gr. Dessewffy Emil elnök javaslatot tett egy bizottság kinevezésére, amelynek feladata volt tervet kidolgozni az „akadémiai közkönyvtár s a különféle bizottsági termek használására, szóval a palotai házirendre nézve". A bizottság nagy látszámmal a következő tagokból alakult meg: A palota építésére kinevezett hármas bizottság tagjai: gr. Dessewffy Emil, b. Eötvös József, gr. Károlyi György, az Akadémia nemrég választott új főtitkára: Arany János, Deák Ferenc, b. Kemény Zsigmond és Lónyay Menyhért tiszteleti tagok, Balogh Pál, Csengery Antal, Greguss Ágost, Hunfalvy Pál, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Nendtvich Károly, Pauler Tivadar, Purgstaller József, Petzval Ottó, Sztoczek József, Toldy Ferenc, Tóth Lőrinc és Wenzel Gusztáv rendes tagok, valamint Rómer 4

3 RAL 214/1868. 4

4 RAL 1235/1870. 4

5 Akadémiai Értesítő 1869. 29. p. 2 17