Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Flóris, Szabó József és Than Károly levelező tagok.

4

6 Ez a 24 tagból álló népes bizottság természetesen nem azt jelentette, hogy a problémák kidolgozásában, mindig minden bizottsági tag részt vett; az egyes problémaköröket szétosztották, illetőleg azok kidolgozását a bizottságból kivált albizottság végezte el. így pl. külön csoport dolgozta ki a könyvtári köz- és akadémikusi olvasóterem, - a könyvkölcsönzés és a bizottsági termek használatát

4

7 és külön csoport a palota házirendj ét (szabályzatát). A könyvtári szabályzat tervezetét Hunfalvy Pál főkönyvtárnok Budenz József alkonyvtárnokkal együtt dolgozta ki, és terjesztette az albizottság elé, amely a tervezetet megvitatta és továbbította az összes üléshez.

4

8 A szabályzat első része kilenc paragrafusból áll. Kimondja, hogy a közolvasóterem naponta délelőtt 10-től l-ig van nyitva a közönség számára. Zárva van: vasárnap és hétfőn, az egyházi ünnepeken, dec. 24-én, 31-én, húshagyó kedden, a nagyhéten, (húsvét keddig bezárólag) az akadémiai nagygyűlés idején és a szünidőben. (Az akadémiai szünidő rendszerint két hónapig tartott, július 15-től — szeptember 15-ig. Később azonban ez is igazodott az iskolai, egyetemi szünnapokhoz és 1876-tól kezdve július 1-től augusztus 31-ig tartott zárva a könyvtár.

4

9) Átlagosan tehát évente kb. 193—195 napon át volt nyitva. Könyveket, térképeket és kéziratokat csak addig szolgál ki a könyvtár, amíg férőhely van, mert az olvasók állva nem dolgozhatnak. A könvvolvasóteremben használják a folyóiratokat és a kéziratokat is, külön olvasóhelyiség ezek számára nincs. Az olvasók rendszerint csak egy kötetet kapnak kézhez, de ha a munka segédkönyvek, pl. szótárak, térképek, nyelvtanok stb. használatát is megkívánja, ezeket is kézhez kaphatják. Ha az olvasó a kért könyvvel kapcsolatos munkát befejezi, a könyv visszaszolgáltatása után, ugyanaznap többször is kaphat újabb kötetet, de egyszerre mindig csak egyet. Bármilyen kézhezkapott műből jegyzeteket, kivonatokat, rajzokat lehet készíteni. Ehhez papirosról sajátmagának kell gondoskodni, vigyázva arra, hogy a könyvön, térképen, vagy kéziraton sérelem ne essék. Átrajzolás, bejegyzés, aláhúzás szigorúan tilos. Ha valamely műben az olvasó kárt tesz, ezt köteles megtéríteni, de a könyvtárt a továbbiakban nem látogathatja. Az olvasóteremben kötelező a csend betartása, a tisztviselőknek udvariasan kell bánni az olvasóval, kívánságaikat a szabályzatban előírt határok között teljesíteni kell és viszont az olvasók részéről is ugyanez kívánatos a könyvtárnokokkal szemben. A szabályzat második részének hat paragrafusa az akadémiai tagok számára nyitott külön olvasótermi utasításokat foglalja magában. Ez a fent elmondottakon kívül, az alábbi különbségeket tartalmazza: akadémiai ülések napján a délelőtti 10—1-igi nyitvatartás helyett a külön olvasóterem délután 3 —5-ig áll az akadémikusok rendelkezésére és csak akadémiai tagok, egyetemi tanárok és a bel- és külföldi tekintélyesebb vendégek látogathatják. A harmadik rész az akadémikusi dolgozószobára vonatkozó szabályokat tárgyalja, ami lényegében azonos a külön olvasóterem szabályaival. 4

6 MTA Jegyzőkönyvei III. köt. 1865. 69. p. 4

7 RAL 817 : 87/1865. 4

8 Hunfalvy fogalmazványa RAL 1382/1865 sz. alatt; — az összes ülés elé kerülő javaslatot a bizottság nevében Arany János titoknok és Toldy Ferenc bizottsági elnök írta alá 1865. jún. 1-ón. RAL 1338/1865. 4

9 Akadémiai Értesítő 1876. 154. p. 18