Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)
sebb, mert mind a három nagykönyvtár, az Egyetemi Könyvtár, a nemzeti múzeumi és az akadémiai könyvtárak gyűjtőkörére kiterjed. 7 6 Az alábbiakban kivonatosan közöljük e jelentést, amely igen fontos volt az egész magyar könyvtárügy története, a könyvtárak további fejlődése szempontjából. Nemcsak annyiban, hogy biztosabb alapokra helyezte a könyvtárak anyagi szükségleteit, hanem azért is, mert ez volt az első kísérlet a károm nagy könyvtár gyűjtőkörének megállapítására, működésük szorosabb összehangolására. Toldy Ferenc bevezetőjében azt tartja, hogy ,,A Miniszter Úr céljára mindenekelőtt szükséges a három könyvtár külön rendeltetését és így saját körét, meghatározni. Mind a háromra terjeszkedem ki, mert mindenik körének meghatározására s a más kettőhöz viszonyítására, a más kettőnek is meg kell határozva lenni. A két speciális természetű könyvtárról szólók először, azután az egyetemiről, mint gyermekről, hogy itt ama kettőnek specialitásaira hivatkozhatva szabatosabb és rövidebb lehessek". Ezután részletesen leírja, hogy milyen könyv és kéziratokat kell a Nemzeti Múzeum könyvtárának gyűjteni és meghatározza, hogy a Könyvtár „a legtágabb értelemben magyar könyvtár". Azonban, — fejti ki Toldy — „még oly különszerű könyvtár sem lehet el egy egyetemes osztály nélkül, mely amannak segédosztályul szolgál. Ide néhány nagy, encyclopédiai, valamint speciális tartalmú felütő munka, valamint minden nyelvek szótárai, s atlaszok számítandók". Kifejti továbbá, hogy a „Nemzeti Múzeum több gyűjteménytár összessége. Ezek mindegyike nem nélkülözhet egy speciális kézikönyvtárt: a régiségtár egy archaeologiait és éremtanit", stb., de leszögezi, hogy ezeknek a katalógusai álljanak a főkönyvtár katalógusai között, hogy azokból a könyvtárnok, ha az olvasó kívánja, a szükséges munkát az illető részlegből áthozathassa. Hét pontban jelöli meg az Akadémiai Könyvtár gyűjtőkörét. Bevezetésben a könyvtár feladatáról szól: az Akadémia „könyvtárának mindenek felett az összes világtudomány naponkénti, folytonos haladásait kell feltüntetnie, hogy annak tagjai (s tudós látogatói, úgy a tudománynak önállásra törekvő növendékei) folyvást színvonalán tarthassák magokat a tudomány haladásainak. E szerint az akadémiai könyvtár körét képezik: 1. A világ minden akadémiái tudós társaságai, jelesb egyesületei és intézeteinek kiadványai, évkönyvek, értekezések, ülési értesítők és pályamunkáik. 2. Minden tudományszak legnevezetesebb tudományos szellemű folyóiratai. 3. Minden tudományszak speciális alap és kútfőszerű munkái, történelmi, földrajzi kútfők, tudományos célú nagy utazások, a régészeti és természettudományi speciális és illusztrált nagy munkák." Megjegyzi, hogy ebben az utóbbiban kooperálni kell a Nemzeti Múzeum könyvtárával a költséges művek beszerzése esetében. 4. De a Magyar Akadémia lényeges és különszerű hivatása — folytatja Toldy — a magyar és rokonnyelvi nyelvészet művelése; ehhez szükséges mindenféle nyelvű szótár, nevezetesebb nyelvtani, nyelvemléki és középkori irodalmi munkák, továbbá a történeti és hasonlító nyelvészet legbecsesebb irodalmai. 7%Ez az irat megtalálható az Egyetemi Könyvtárban, Könyvtári iratok 55/1868 — 69 jelzet alatt, Toldy Ferenc véleményes jelentése a könyvtárügyben Szász Károly számára, címen. 47
