Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

mivel e szak magyar irodalmának egyik megteremtője éppen ő volt. 48 egységet kölcsönzött. Érdekes, hogy míg kutatásaiban elsősorban a középkorral foglalkozott, kölcsönzései közt az ókor emlékeivel foglalkozó irodalom szerepel sokat. így Visconti: Görög és római iconográfiája, Didronnak a keresztény ikonográfiával foglalkozó kötete, Athén régiségei Stuart és Revettői, A földalatti Róma Rossitól, Lepsius: Királyok könyve és az Egyiptom és Ethiópia műemlékekről szóló műve, Champollionnak az egyiptomi pantheonról szóló könyve. Foglalkozott Konstantinápoly építészeti emlékeivel is, amit bizonyít Salzenberg erről szóló könyvének kölcsönzése. A folyóiratok közül az angol The Ácademy emelkedik ki. Szakokszerinti kölcsönzése a következő: Általános nyelvészet 1, Ókori történelem 2, Jog- és államtud. nem magyar 2, Művészetek 9, Archeológia 13, Vegyes folyóiratokból: német 2, francia 1, angol 18 egység. Budenz József 1836 —1892. Egyik legnagyobb összehasonlító nyelvészünk. 1861-től az MTA Könyvtárának alkönyvtárnoka, 1861-től akadémiai tag. 1872-ben a pesti egyetemen az ural-altáji összehasonlító nyelvtudomány tanára lett. 47 egységet kölcsönzött. Nála nehéz bármilyen következtetést levonni arra nézve, hogy egy-egy mű hogyan adott konkrét segítséget munkásságához. Hiszen számára az akkori idők egyik legnagyobb magyar könyvtára állott rendelkezésére. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy az Akadémia jutalmával kitüntetett Magyar — ugor összehasonlító szótára 1873 — 81 között jelent meg, tehát nagyrésze valószínűleg akadémiai alkönyvtárnoksága alatt készülhetett. Éppen nála lehet a kölcsönzésekből világosan következtetni arra, hogy a műveket nem mindig a kölcsönző használta. Miután ő 1872-ben már nem volt alkönyvtárnok, 1872-től viszont egyetemi tanár is volt, feltételezhető, hogy nevére tanítványai is kölcsönöztek könyveket. Ezt bizonyítják több kölcsönzésénél a neve mellé írt különböző nevek. (Ez egyébként több kölcsönzőnél is előfordul.) Ezt látjuk pl. az általános nyelvészeti szakból történt kölcsönzéseknél. Szakokszerinti kölcsönzései egyébként a következők: Altalános nyelvészet 3,. Magyar nyelv 20, Régi magyar irodalom 1, Magyar irodalom 3, Német nyelv, Romanisztika 1 — 1, Szláv nyelv- és irodalom, Keleti és Altáji nyelv 1 — 1, Finn nyelv és irodalom 5, Magyal' történelem, Földrajz magyar, Teológia és egyház 1 — 1, Vegyes folyóiratokból: német 4, francia 1, angol 1 egység. A kéziratokból a Reguly-féle osztják nyelvészeti jegyzeteket használta. Ring Mihály 1848—1888. Klasszika-filológus és irodalomtörténész, akadémikus. 49 egységet kölcsönzött. Kölcsönzéseinek zöme 1873 — 75-re esik, tehát arra az időre, amikor egyetemi magántanár volt. 1873-ban jelent meg Berich über die Curtius—Handschriften des ung. Nationalmuseums c. műve, ehhez felhasználta az akadémiai könyvtárból kölcsönzött Curtius köteteket is. „A Catull-kéziratokról" c. tanulmánya 1875-ben a Nyelvtudományi Közleményekben jelent meg. Ehhez 1873-ban négy kötet Catullussal foglalkozó munkát kölcsönzött. Hogy mennyire tudta használni a könyvtár latin klasszikusait, ezt bizonyítja az e szakból kölcsönzött Tibullus, Vergilius, Plautus, Seneca ós Juvenalis műveinek forgatása. Szakok szerinti kölcsönzése az alábbiak szerint oszlik meg: Könyvészet és általános irodalomtörténet 2, Általános nyelvészet 6, Görög irodalom 5, Latin irodalom 16, Magyar irodalom 6, Német nyelv 1, Német irodalom 2, Egyetemes történelem 1, Ókori történelem 4, Filozófia nem magyar 5, Vegyes folyóiratokból: német 1 egység. Szabó József 1822—1894. Geológus, egyetemi tanár, 1870-től az Akadémia III. osztályának titkára. Igen sok külföldi tudományos társaság tagja volt, kölcsönzései is mutatják, milyen gonddal forgatta a külföldi akadémiák és tudományos társaságok kiadványait pl. a berlini, londoni és más akadémiák sorozatait (7 egység). 38 egységet kölcsönzött. Néhány érdekességet említenénk meg kölcsönzéseiből. Innen vette ki Kanitz Philipp Félix: Reise in Südserbien und Norbulgarien, és Demidov Nikolaevics A.: Voyages dans la Russie meridionale et la Crimée, par la Hongrie, la Valachie et la Moldavie, exécute en 1837. c. négy kötetes munkáját, az akkor híres tudományos expedíció munkájának eredményeiről szóló összefoglalást. 1872 — 75 között kölcsönözte Fries Elias Magnus (svéd botanikus): Icones selectae hymenomyeetum nondum delineatorum c. munkájának több egységét. A legtöbb könyvet azonban mégis az általa művelt szakból kölcsönözte: a szakfolyóiratokon kívül Omboni Giovanni, Haidinger Wilhelm, D'Orbigny, A. Dessalines és más szaktudósok geológiai munkáit. Szakokszerinti kölcsönzései a következők: Akadémiák és tudományos társaságok kiadványai 7, Magyar történelem 2, Nem magyar földrajz 1,.'Utazás 5, Filozófia nem magyar 1, Magyar jog 1, Botanika 4, Állattan 1, Kémia 4, Geológia 12 egység. Szilády Áron 1837 — 1922. Orientalista és a régi magyar irodalom kutatója. Akadémiai tag. 33 egységet kölcsönzött. Kölcsönzései annyira szétszórtak (13 szakból tevődnek össze), hogy nagyon nehéz következtetéseket levonni. így inkább csak néhány érde3* 35