Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

késségét emelnénk ki. Egyike volt azoknak, akik a szentpétervári akadémia kiadványait és orosz néprajzi folyóiratot kölcsönzött. Érdekes, hogy Fráhn, Christian Martin Joachim német orientalista és numizmatikus (aki 1815-ben az orosz akadémia tagja lett, főkönyvtáros ós a szentpétervári Ázsiai múzeum igazgatója volt) munkáit főleg az óremtaniakat 1872— 74 között milyen gyakran használta (5 egység). Szakokszerinti kölcsönzése i következőképpen oszlik meg: Ákadémiák és tudományos társulatok kiadványai 3, Általános nyelvészet 1, Magyar és Német nyelv 1 — 1, Német irodalom, Keleti irodalom, Mitológia mondák és mesék 1 — 1, Magyar történelem 5, Egyetemes történelem 1, Néprajz 2, Filozófia nem magyar 1, Éremtan 6, Vegyes újságok és folyóiratokból: magyar 1, német 5, angol 1, egyéb nyelvű 1 egység és egy kézirat. Mátyás Flórián 1818 —1904. Nyelvész és történettudós, akadémikus. Fő munkássága a nyelvtudomány területére esik. 1868 — 69-ben szerkeszti a Magyar Nyelvtörténeti Szótárt, (2 füzet jelent meg ezekben az években), valószínűleg ehhez volt szüksége a Kézirattárból 8 egység kéziratra, eodexekre és nyelvemlékekre, 1867 — 69 között. 32 egységet kölcsönzött. _ Ezek a következők: Érdy, Érsekújvári, Simor, Pozsonyi, Lipcsei codexek, Landorfeyrwar el wezesse, Szent Ferenc élete és a Velyikei Zsoltárkönyv 1522-ből. (E művek között másolatok is vannak.) Többi kölcsönzéseiből nem tudunk konkrétan egyik munkájára sem utalni. Sophocles tragédiáit, Ciceró, Sallustius, Livius műveit és Róma történetével kapcsolatos könyveket használt. Elég sokat foglalkozott a szanszkrit irodalommal (a Rigvedával) amellyel kapcsolatban több könyvet és folyóiratot forgatott. Tulajdonképpen az egész keleti irodalom ós egyetemes történelem szakból, ideértve az ókort is, és a vegyes folyóiratokból történt kölcsönzései is, mind ezzel a kérdéssel függnek össze. Szakokszerinti kölcsönzései a következők: Görög irodalom, Latin nyelv és irodalom, Keleti és altáji nyelv 1 — 1, Keleti és altáji irodalom 7, Egyetemes történelem 2, Ókori történelem 6, Archeológia 2, Vegyes folyóiratokból: német 3 egység és 8 codex. Bőhm Károly 1846 —1911. Éilozófus, akadémikus. 1873-tól lakott Budapesten, ettől kezdve kölcsönzött az akadémiai könyvtárból. Nagyobb munkái az 1880-as évektől kezdve jelentek meg, kisebb cikkei 1880 előtt különböző folyóiratokban. 31 egységet kölcsönzött. Nehezen lehet kimutatni, milyen munkáinak létrejöttét segítették elő a könyvtárból kölcsönzött művek, de csupán a könyvek szerzőinek névfelsorolása is némi felvilágosítást nyújt arról, hogy filozófiai tanulmányaihoz milyen műveket használt 1873 — 75 között. A filozófiai szakból kölcsönzött 20 egység szerzői között a következőket találjuk: Schopenhauer, Zimmermann Róbert, Comte August, Herbert Spencer, Renan Ernst Joseph, Trendelenburg Fridrich Adolf, Hobbes Thomas, Fechner Gustav Theodor, Gruppé Ottó Friedrich és Grote Georg. Szakokszerinti megoszlásban a következő: Görög irodalom, Magyar történelem 1 — 1, Néprajz 3, Filozófia nem magyar 20, Jog- és államtudomány nem magyar 3, Antropológia 3 egység. Rómer Flóris 1815—1889. Pap, archeológus, egyetemi tanár, akadémikus. 1861—1871 között az MTA Könyvtárának kézirattárosa, az ő érdeme a Kézirattár rendezése és felállítása a palotába való költözés után. Mint kézirat ós éremtárőrnek módjában volt az akadémiai könyvtár állományát helyben is használni. Ezért az alábbiakban ismertetett adatok nem adhatnak teljes összképet arról, hogyan támasztotta alá a könyvtár a magyar archeológiai ós éremtani tudomány művelését éppen Rómer Flóris roppant nagy tudományos publikációinak tükrében. Kölcsönzéseinek nagy része azután aktualizálódott, hogy eltávozott a kézirattár éléről, de ugyanakkor egy másik nagy tudományos könyvtár; a Nemzeti Múzeumé — ahol szintén az éremtár őre lett — állott rendelkezésére. Egy-egy esetben mégis nyomon lehet követni az állomány használatát publikációinál. így pl. a magyar szent koronával kapcsolatos műve 1873-ban jelent meg, bizonyosan ehhez használta 1862-ben Révay Péter: De sacrae coronae regni Hungáriáé ortu, virtute, victoria fortuna brevis commentarius-át és Fejér: Codex diplomaticus-át. 1877-ben jelent meg a magyar fazekasságról szóló műve, ehhez felhasználta a pécsi és szathmári fazekasok céhszabályait is a Kézirattárból 1874-ben. Egyébként a legtöbb egységet az általa művelt szakhoz tartozó irodalomból kölcsönözte, amint ez a szakokszerinti kimutatásból is látható: Akadémiák és tudományos társaságok kiadványai 1, Magyar történelem 2, Egyetemes történelem 7, Ókori történelem 3, Éöldrajz magyar 1, Művészet 3, Archeológia 10, Vegyes folyóiratokból: német 1 és 3 egység kézirat. Hunyady Jenő 1838 —1889. Matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Különösen a geometriai kutatásokkal foglalkozott; a kúpszeletekkel kapcsolatos egyik művét az Akadémia 1883-ban a matematika nagydíjával tüntette ki. Kölcsönzéseinek érdekessége, hogy a kölcsönzött 31 egység csaknem mind folyóirat éspedig külföldi folyóirat, vagy akadémiai kiadvány. így pl. magában foglalja a berlini, a francia, a svéd és más akadé36