Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)
odavezetett, hogy a könyvtárnokok nem fordíthatták teljes napjaikat a könyvtári munkákra (ez nem is állt arányban díjazásukkal), és így a könyvtár megnyitása a közönség számára egyre jobban halasztódott. 3 6 A nagyfokú személyzethiány az anyagi lehetőségekkel függött össze. Hunfalvy Pál főkönyvtárnok több esetben tett kísérletet a személyzet létszámának növelésére. Már a Nyelv- és Széptudományi osztály 1865. nov. 6-án tartott ülésében felvetette ezt, amikor a Nyelvtudományi Bizottság a magyar nyelvtörténeti szótár elkészítését tárgyalta. E munkálatok végzésére az osztály Mátyás Flóriánt tartotta jónak, ő azonban vidéken lakott. Ezért a bizottság úgy foglalt állást, hogy ha az Akadémia Mátyás Flóriánt a szótár munkálataival megbízza, ez szükségessé teszi Pestre való költöztetését. A főkönyvtárnok azt is szóvá tette, hogy egyre sürgősebb feladat az Akadémiai Könyvtár olvasótermét a nagyközönség számára megnyitni, ezt azonban a jelenlegi könyvtári személyzet nem teszi lehetővé. Ha azonban az Akadémia Mátyás Flóriánt meghívná másodalkönyvtárnoknak 500.— frt. évi díjjal és szótári munkálatai 3 — 400.— frt-tal emelnék fizetését, valószínűleg szívesen jönne a könyvtárba, ahol az olvasótermi felügyeletet láthatná el és ez alatt, valamint a könyvtári nyitvatartás utáni időben a szótárszerkesztés munkálatait a legkönnyebben és a legkevesebb időveszteséggel folytathatná. így össze lehetne egyeztetni a könyvtár és a nyelvtörténeti szótár érdekeit. 3 7 A javaslatot az osztály és az összes ülés pártolólag terjesztette az Igazgató Tanács elé. Ez azonban nem fogadta el az indokolást és 1866. márc. 18-án a következő határozatot hozta: ,, . . . az Akadémia fentebbi kívánata, egy új másodkönyvtárnok fizetését illetőleg, nem teljesíttethetik. Ami pedig ez új könyvtárnoki állomásnak, ha egykor az Akadémia pénzereje engedni fogja, rendszeresítését illeti: azon kérdés megfontolását ajánlja az Igazgató Tanács a Magyar Tudományos Akadémia figyelmébe, vajon a hazai történetírás érdekében nem lenne-e célszerűbb, ez állomásra, miután már két nyelvtudós van a könyvtárnok urak közt, inkább egy történetnyomozót választani?" 3 8 Az Igazgató Tanácsnak ez az igen helyes észrevétele azonban nem valósult meg. Az 1868 végén kinevezett Lindner Ernő, jogász, nyelvész, irodalomtudós, műfordító volt. A könyvtár rendezésének munkája tehát egyelőre változatlanul csekély személyzettel folytatódott. Azonban az új szakrendszer szerinti felállítás és rendezés olyan nagy feladatot jelentett, hogy kétéves tapasztalat alapján — amikor a könyvállománynak alig egyhatod részét rendezték — a vázolt körülmények között, a tűrhetetlenül csekély könyvtári személyzettel, a rendezés még legalább további tíz évet igényelt volna. Sürgős és hathatós intézkedésekre volt tehát szükség, hogy az Akadémia Könyvtára hivatásának, célkitűzéseinek megfeleljen és könyvtárát az olvasóközönség számára is megnyissa. 3 9 A könyvtár tisztviselői nevében Budenz József alkönyvtárunk készített egy tervezetet az Igazgató Tanács elé, amelyben múlhatatlanul szükségesnek jelölte meg a könyvtári személyzet megerősítését, mert a fejlődő magyar tudományos élet követelményei, az olvasók táborának növekedése sürgős feladattá tették a könyvtár mielőbbi használatát. 4 0 3 6 RAL 1322/1869. 3 7 RAL Akadémiai Kisgyűlési jegyzőkönyvek 1865. 145. p. versóján. 3 8 MTA jegyzőkönyvei 1863 — 66. IV. kötet 19. p. 3 9 RAL 1322/1869. 4 9 U.o. 15
