Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

A javaslatokat a következő pontokba foglalta össze: 1. ,,A könyv- és kézirattári akadémikus tisztviselők, azon mérték szerint díjaz tassanak mely a többi akadémikus tisztviselők [részére] is alkalmaztatik. 2. Alapítassék egy könyvtárnoki-segéd állomás, rendes évi díjjal, 5 órai napi munkára. Ezen segéd a könyvtárnokok oldala mellett és vezetésök alatt főleg a katalógusok írásával foglalkoznék, később pedig az olvasóteremben felügyelői tisztet viselne. 3. Hasonlóképen láttassák el a könyvtári hivatal egy rendes írnokkal, ki a csak gépies másolásokat végezze, 5 órai munkaidő, díj . . .frt. 4. A kézirattár rendezése végett sok köttetésre lévén szükség, e célra most 500.—frt. utalványoztassék. 5. A könyvek vételére és köttetésére szánt könyvtári budget."

4

1 A tervezet alapján 1868. március 10-én egy külön felterjesztés készült az Igazgató Tanács számára. Ebben a könyvtárnokok két főproblémát érintettek; — az egyik személyes ügyük; úgy találták, hogy az Akadémia más szerveiben a tisztviselők, de még a szolgák is magasabb fizetést kapnak, a könyvtárnokok fizetése, a palotában levő lakásjárandóság mellett is,

4

2 a legkevesebb az összes akadémiai tisztviselők díja között: Rómer Flóris kézirattárőrnek évi 300, Budenz József alkönyvtárnoknak évi 500, Hunfalvy Pál főkönyvtárnoknak évi 530 frt. A könyvtárnokok itt valószínűleg Csengery Antal akadémiai jegyző és levéltárnok és Tóth Lőrinc akadémiai pénztárnok fizetéseire gondoltak. Nem találtunk adatot arra, hogy mennyi volt Tóth Lőrinc fizetése ekkor, (csak 1857-ből való adatunk van), de 1868-ból találtunk nyugtákat Csengery Antaltól, évi 1000 frt. fiztésről.

42

a A könyvtár tisztviselői szintén régi akadémiai tagok, idejükből ők áldoznak legtöbbet a könyvtári hivatalos munkálkodásra, mégis más akadémiai tagok, akik ugyancsak a palotában laknak, kétszerannyi fizetést élveznek. Kívánságuk az volt, hogy az Akadémia a többi akadémiai tisztviselők fizetéséhez arányítsa a könyvtárnokok díjazását is. A másik probléma a könyvtárral kapcsolatos: Űj könyvek beszerzésére a könyvtár 1867-ben és az előző években is, összesen 1000 frt-ot kapott a költségvetésben. Amikor a tudományok fejlődése szinte kötelezően írja elő, hogy a könyvtár a modern tudományos irodalom legfontosabb kiadványait a tudósok számára beszerezze, valamint ha az Akadémia könyvtárát a nagyközönség számára is megnyitja, az eddigi beszerzésre fordított összeg nem elegendő, — írták. Nem beszélve arról, hogy a könyvtárnak a folyóiratok beszerzését is szorgalmaznia kell mégpedig nemcsak az újakét, hanem a megkezdett folyóiratok, a hiányok kiegészítését is el kell végeznie. Azonkívül a könyvek és különösen a kéziratok köttetése is egyre sürgetőbb feladat. Mindezeket tekintetbe 4

1 Ez a pont minden valószínűség szerint arra utal, liogy a könyv- és folyóiratállomány gyarapítására szánt összeget az Akadémia Igazgató Tanácsa meghatárzott összegre emelje fel. Uo. 4

2 Az Akadémia palotájában a főkönyvtárnok számára, biztonsági okokból is, célszerűnek látszott lakást biztosítani, de az alkönyvtárnok számára ez nem volt szükségszerűi A palota II. emeletén az Akadémia utcára néző két szobás lakást eredetileg bérbe akarták adni, de miután hosszas hirdetés után sem akadt rá bérlő, az Igazgató Tanács 1866. jan. 21-i ülésén Budenz Józsefnek utalta azt ki, azzal az indokkal, hogy „teendőihez aránylag csekély fizetésben részesül, s naponkint távol fekvő külvárosi lakásából sok időveszteséggel jöhet be a könyvtárba." RAL MTA Igazgatósági Tanács üléseinek jegyzőkönyve 1866. 18. p. versójába 4

2/

a RAL számlák, nyugták (betűrendben). 16