Csapodi, Csaba: Conservation of the Manuscript and Old Book Collections at the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Methods and Results. 1949–1964 (A MTAK kiadványai 44. Budapest, 1965)

tette meg. Könyvtáraink akkori szűkös anyagi helyzetében természetesen a Széchényi Könyvtárban sem lehetett szó egy korszerű műhely berendezéséről, de gondoskodás történt arról, hogy a könyvkötészet vezetője, SASVÁRI DEZSŐ megfelelő hazai és külföldi tanulmányok után, ha csak minimális mértékben is és kellő fölszerelés nélkül, de hozzáfoghasson nemzeti könyvtárunk beteg kéziratainak és régi könyveinek rendbehozásához.

2 Sasvári szép munkája természetesen mennyiségben igen kevés volt az elvégzésre váró feladatok tengeréhez képest, mégis olyan alap, amire később építeni lehetett. Hasonló megoldásnak még a gondolata sem merült föl akkor az Akadémiai Könyvtárban. Ez a könyvtár az ország könyvtárügyének fejlődésétől mindjobban elmaradó szervezetével, csekély létszámával, szorongató helyhiányával, az állománygyarapodáshoz viszonyítva aránylag mindig kevesebb bekötött könyvével, a könyvtári állományvédelem felé még a kezdő lépéseket sem tehette meg. Sőt gondatlan kezelés, a szűk és meg nem felelő raktárak miatti gyakori átrakodás, a háború okozta el- és kicsomagolás csak az értékes könyvtári anyag újabb és újabb súlyos rongálódására vezetett. Ahogy a könyvtár egész életében döntő változást hozott az Akadémia újjászervezése 1949-ben, úgy az állományvédelem számára is ekkor, az anyagi erőforrások megsokszorozódása után nyíltak meg a lehetőségek, s ezt a lehetőséget a könyvtár kézirattára, majd 1954-től kezdve az ebben az évben megszervezett régi-könyvek gyűjteménye az állományvédelem terén nem hagyta kihasználatlanul. A következőkben ennek a két gyűjteménynek tizenöt évi állományvédelmi munkájáról szeretnénk beszámolni.

2 Bemutatjuk a munka során kialakított és bevált elveket, módszereket, az elért gyakorlati eredményeket. Talán hasznos lesz ez a beszámoló azoknak a könyvtáraknak, amelyeknek állománya hasonló helyzetben van, mint amilyenben a mi könyvtárunké volt másfél évtizeddel ezelőtt és kevesebb anyagi lehetőséggel rendelkezvén, nincsenek abban a helyzetben, hogy aránylag költséges, sok anyagi és személyi föltételt megkívánó kísérletezést maguk végezzenek.

4 2 Sasvári Dezső: Kódexek és régi könyvek restaurálása az Országos Széchényi Könyvtárban. Magyar Könyvszemle 1941. 180—182. 1. — Ua.: Régi papírosok ós kötések restaurálása. Uo. 1941; 395 — 397. 1. — Poriadásnak induló kéziratok és könyvlapok restaurálása az Orsz. Széchényi Könyvtárban. Uo. 1942. 426 — 428. 1. — Ua. Régi bőrkötésű könyvek restaurálása. Uo. 1943. 435 — 437. 1. 3A kézirattárban 1957-ig folytatott állományvédelmi munkákról Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása. Budapest 1957. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai 4. Kny. a Magyar Könyvszemle 1957. évfolyamából.) — A régi könyvek gyűjteményében végzett állományvédelmi munka első három évéről ld. : Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Budapest 1958. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 10. Kny. a Magyar Könyvszemle 1958. évfolyamából.) 4 Tehát nem rendszeres kézikönyvet akarunk adni az állományvédelem általános kérdéseiről. Ilyenként rendelkezésre áll már Tombor Tibor nagy külföldi szakirodalom fölhasználásával készült, alapos munkája: A könyvtári állomány védelme. A könyvhigiénia alapjai. Budapest 1961. (Az Orsz. Könyvtárügyi Tanács kiadványai 10.) Mi itt csak egy bizonyos gyűjteményben végzett konkrét munkákról számolunk be, teljesen gyakorlati célzattal. 26