Büky Béla, Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz (A MTAK kiadványai 36. Budapest, 1963)

szik, mivel ezek Petőfi életéből innen-onnan kiragadott mozzanatokkal kapcsolatosak. Feltehető, hogy Székely ez utóbbiakat Pákh tanácsára vette hozzá az időrendbe csoportosított 45-höz. E mellett szól az is, hogy ez a néhány adat három olyat is tartalmaz, amit a Zilaliy-féle életrajzban hiába keresnénk (46., 48. és 50. adat). Zilahy a 47. adatot sem említi, de hiszen ez nem életrajzi adat, hanem egy jólismert Petőfi versre való utalás (a „Gyertyám homályosan lobog . . ." című vers), ennek ismeretéhez nem volt szükség életrajzra. Ez utóbbi adatok között, melyek feltehetőleg Pákh hatására kerültek kiegészítésképpen a korábbi adatokhoz, különösen érdekes a 48-as számú: „Gimnastika — Losoncon Pákh meztelenül dolgozva találja". Ha megnézzük magát az illusztrációt, azon valóban egy írást végző meztelen alak látszik, oldalra dőlve és könyökölve egy kis asztal mellett. Az egész adatban elsősorban az a mozzanat érdekes, hogy Pákh Losoncon találkozott Petőfivel: itt nyithatott rá 1845-ben, mikor a meztelenül végzett tornászás közben éppen az asztalhoz ült, hogy valamit leírjon, ami eszébe jutott. így tudjuk, saját fantáziánk segítségével kiegészíteni az epizódot. Hogy ez pontosan így történt-e — részleteiben is —, ahogy mi elképzeljük, azt nem tudjuk ellenőrizni, de nem is a találkozás részletmozzanatai az érdekesek, hanem az, hogy kettejük Losoncon való találkozására nézve az ittenin kívül nem is állnak rendelkezésünkre egyéb életrajzi adatok. Pákh hatását látszik bizonyítani az a körülmény is, hogy az adatok azokhoz az életrajzi mozzanatokhoz kapcsolódnak különösen nagy számmal, melyeket Pákh személyesen ismert (soproni tartózkodás, katonáskodás, debreceni és pesti közös élmények); és azokhoz a mozzanatokhoz (a segesvári csata és Petőfi halálának körülményei), melyekkel kapcsolatban Pákh közvéleménykutató felhívást intézett a Vasárnapi Újság olvasóihoz (vö. a VU „Adatok Petőfi halálához" c. rovata anyagát, amely 1859-ben indult). A Pákh-hatásokhoz sorolhatjuk még a fenti 52 adat kiválasztásának tényét is. Székely, mint láttuk, a kijegyzett adatoknál sokszor a Zilahy-féle megfogalmazást követi, tehát Zilahy életrajza a kezében volt, de mégis meglepő, hogy hogyan tudta ebből az életrajzból, melyben hemzsegnek a kétes értékű adatok, a legendás elbeszélések és az elhamarkodott következtetések, kiválasztani éppen azokat az adatokat, melyek valóban (egy-két kivétellel)

7 megfelelnek a valóságnak? Vagy talán nem is olyan meglepő ez, hiszen ott volt mellette Pákh, aki a Zilahy-féle életrajz egy példányában megjelölhette azokat a részeket, melyekkel ő is egyetértett és melyekből kellett azután kiválasztania Székelynek az illusztrációk témáit. Az illusztráció-témák kiválasztását azután meg is beszélték. amint erre Székely írásával is utal. Mindebből az következik, hogy a szóban forgó Petőfi-illusztrációk adatainak forrását illetőleg, Zilahy Károly Petőfi-életrajza mellett, Pákh Albert szerepét sem lehet tagadni, sőt ezt a szerepet igen jelentősnek és Székelyre nézve ösztönző hatásúnak kell tekintenünk. Pákh szerepének fenti körvonalazása után tegyünk fel még befejezésképpen egy kérdést: nem lehetséges-e a fennmaradt adatok segítségével a Pákh-féle életrajzot — mivel ez teljesen elveszettnek látszik — valamiképpen rekonstruálni, vagy legalábbis ennek egy-két jellegzetességére rávilágítani? E kérdés annál is inkább indokolt, mivel a Pákh-féle Petőfi-életrajzról alig tudunk valamit. Tekintsük át röviden a Pákh Albert Petőfi-életrajzára vonatkozó ismereteinket. Első említésével 1862. január 26-án találkozunk: Pákh a Vasárnapi Újság hasábjain (45. 1.) válaszol egy „irodalombarátnak", aki a Szegedi Hiradóban

8 sürgette Petőfi életrajzának megírását és ennek megvalósítására legalkalmasabbnak Pákh Albertet vélte: „Mindezekre rövid válaszom az, hogy ... a felszólítás tárgyának fontosságát teljeseD méltánylom és lelkemből pártolom. Petőfi életrajzi adatainak teljes összegyűjtése, s összeállítására nézve nekem régóta határozott szándékaim vannak .... Hiszen midőn 1859-ben Petőfi halála részleteit kezdtük e lapok útján puhatolni, ezt sajtóviszonyaink között, valódi concessionak kellett tekintenünk. Adatgyűjtésem folyvást szaporodik s figyelemmel kísérek minden mozzanatot, mely tárgyamra nézve az irodalom terén felmerül." — Ezután egy ideig nem hallunk a készülő életrajzról semmit, de 1865-hen, váratlanul, a következő híradást olvashatjuk, a Hon c. folyóiratban: „A 'Pol. H.' azon örvendetes hírről értesít, hogy Petőfi illusztrált életrajza van készülőben, és pedig az életrajzot Pákh Albert írja meg, az illusztrációkat Székely Bertalan rajzolja hozzá."

9 (Megkíséreltük visszakeresni ezt a hírt az idézett Politikai Hetilapban. Ez valóban tartalmaz híreket a készülő, illetőleg a kiadás előtt álló művekről, sőt a képzőművészeti alkotásokról is, mégis, a Pákh-féle Petőfi-életrajz hírét hiába kerestük, még a hirdetések anyaga se említi.) 'Vö. pl. 37. és 40. adat. 8 Szegedi Híradó. 1862. jan. 15-i szám: 1. 1. • Hon, 1863. 3. évC. 232. sz. (ott. 10) 3. 1. 6