Büky Béla, Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz (A MTAK kiadványai 36. Budapest, 1963)
Az említett hírlapi híreken kívül Pákhnak sajátmngának, valamint barátainak, rokonainak kéziratos hagyatéka is tartalmazhatna adatokat a készülő életrajzra vonatkozólag. Megnéztük Pákhnak a közgyűjteményekben rendelkezésre álló kéziratait, de ezek sajnos semmivel sem egészítik ki eddigi ismereteinket. Megnéztük ezenkívül Székely kéziratait és feljegyzéseit, valamint Gyulai Pál kiadott levelezés-anyagát: kutatásunk itt is negatív eredménnyel járt. Gyulai levelezésében mindössze annyit mond, hogy Pákli Alberthez nagyon jó barátság fűzi ós „akár reggelig" is elhallgatja őt, „ha Petőfiről beszél". 1 0 Ha az eddigi (főleg hírlapi hírekből szerzett) ismereteinket kiegészítjük a Székely Bertalan-hagyaték Petőfi-vonatkozásaiból származó következtetésekkel, akkor a következő módon jellemezhetjük a készülő Pákh-féle életrajzot: az életrajz bizonyára elég kidolgozott állapotban volt már 1865-ben, ha a szerző már az illusztrációkról is gondoskodott, és ha — mint látjuk — ezeknek jelentékeny része el is készült. Az életrajz — annak ellenére, hogy Pákh Petőfivel kapcsolatos ismereteit szóban és írásban sok helyen közzétette — még mindig tartalmazott volna ismeretlen mozzanatokat (vö. pl. 2. „Apja mészáros" 3. „Gyermekévek" 48. adat). Az életrajz, feltevésünk szerint, terjedelmét illetőleg is elég tekintélyes lett volna, hiszen egy rövid lélegzetű írásban nem tudott volna egykönnyen helyet találni az említett 52 illusztrációnak (hacsak minden második lapra nem kerül egy-egy ezek közül). Az életrajz nem lett volna olyan visszaemlékezésszerű leírás, mely csak a szerző személyes élményein alapuló eseményeket domborítja ki (hiszen az 52 adat Petőfi életének minden lényeges szakaszára kiterjed), hanem egy gondos adatgyűjtésen alapuló, minden fontos életrajzi mozzanatot felölelő tanulmánynak ígérkezett. Pákh az életrajz írásával, a pontatlan és sok helyen hamis következtetéseket, legendaszerű epizódokat tartalmazó Zilnhy-féle életrajz korrigálására is gondolt feltehetőleg, hiszen egy-két hiba kijavítását már a közölt adatok is tükrözik (vö. pl. 13. adat). Az életrajz mindazonáltal a nagyközönség számára is könnyen olvasható formában jelent volna meg; erre utal az illusztrációk jellege, melyek között sok látványos életrajzi mozzanat ábrázolásával találkozunk. Miért kell rekonstruálni az életrajzot? Miért nem készítette azt el Pákh véglegesen? — E kérdésekre könnyen válaszolhatunk. A Hon 1865. évfolyamából közölt adat szerint az életrajz 1865 végén — mint emlékszünk — az írás állapotában volt, és a befejezés már nem lehetett messze. Ez az időszak azonban Pákh életének utolsó időszaka, hiszen 1 0 Szász Károlyhoz 1851. I. 20-án trott levélben (vö. Gyulai-levelezés 69. I.). 7
