Tőkés László: A mikrokártya és a kutatók (A MTAK kiadványai 35. Budapest, 1963)
11 olcsóbb a mikrokártyánál. Néha a használat szempontja teszi szükségessé a kevés példányú mikrokártyák előállítását a magasabb költségek ellenére, mert a mikrokártya a mikrofilmnél jobban illeszthető a könyvtárosok és kutatók által használt kartotékrendszerbe, könnyen válogatható, az egy-egy műre vagy fejezetre eső részek másolása esetenként különféle példányszámban is megvalósítható. A mikrofilmre vett művek 30—100 méteres tekercsekben kerülnek másolásra, s a több művet tartalmazó tekercseken belül nem lehet vagy nem érdemes folyamatos másolásnál egyes részeket kihagyni vagy a többitől eltérő példányban másolni. Ezen túl sokan azért vetik el a mikrofilmtekercset a mikrokártyával szemben, mert olvasásakor fárasztó a tekercselés. Ebben van bizonyos igazság, a könyvtári gyakorlat azonban nem igazolja a mikrofilm tekerccsel szemben elfoglalt túlzó álláspontot. A mikrofilmtekercs a műszaki fejlődés és a mikrolapok elterjedése során nem vált elavulttá, sőt az automatikus xerográfiai nagyítógépek (Copyflo) használatával növekszik a mikrofilmtekercs és meglevő mikrofilmjeink értéke és sokszorosítási lehetősége, mivel a folyamatos nagyítási eljárás a mikrofilm tekercsen alapul. A washingtoni Library of Congress Eotoreprodukciós Szolgálatának statisztikai adatai szerint az elektrosztatikus nagyítási eljárás bevezetése óta nem csökkent, hanem növekedett a mikrofilmezés mennyisége. 11 1 A mikrokártya sokat hangoztatott előnye csak bizonyos típusú könyvtári anyag esetében kétségtelen: lexikonok, szótárak, bibliográfiák, táblázatok, sorozatban megjelenő tudományos közlemények mikrokártyái könnyen válogathatok és átcsoportosíthatók; átlapozásuk, egyes részek megtalálása könnyebb, mint mikrofilmen vagy eredetiben . A mikroformában kiadásra kerülő folyóiratok, részletekben kiadott tudományos kutatási jelentések reprodukálására egyedül a mikrokártya tekinthető alkalmasnak. A gyakran használt reference-anyag tárolására és használatára a mikrokártya általában megfelelőbba mikrofilmnél. Előnyei ezzel szemben nem tapasztalhatók könyvtári és kézirattári állomány tömbök, terjedelmes kódexek, levéltári gyűjtemények állományvédelmi fényképezésénél, vagy ha csak néhány másolatra van szükség. A mikrofilmezés említett gyorsaságán kívül a használat szempontja is a mikrofilm tekercs mellett szól. Egy 600 lapos kódex tanulmányozása esetén a mikrokártyákat hússzor kell kicserélni és kétirányú mozgatással beállítani az olvasókészüléken; ugyanaz a kötet mikrofilm tekercs formájában, motoros mikrofilmolvasó készüléken, percek alatt kényelmesen átlapozható. Nem kellőképpen bizonyított a mikrokártya alkalmassága régi hírlapsorozatok állományvédelemre vagy hely takarékosságra irányuló fényképezése esetében sem. A nagyalakú hírlapokat nem lehet erősen kicsinyíteni a felvételben; egy mikrokártyára legfeljebb 8—10 lap fényképezhető az olvashatóság jelentős csökkenése nélkül. A legtöbb mikrofelvevő gép könyvtartója nem alkalmas bekötött hírlapok elhelyezésére, és azok fényképezése a legtöbb mikrofilmfelvevőn is leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A mérsékelt kicsinyítés érdekében a hírlapokat csak egyoldalasait lehet fényképezni, ezért elkerülhetetlen a fényképezőgép derékszögű elfordítása, ami azonban kevés mikrofelvevő készüléken lehetséges. 1 1 A mikromásolatok használatában járatos könyvtárosok szerint a mikrokártya kényelmes használata hírlapok olvasása esetéhen csak akkor tapasztalható, ha az olvasó egy meghatározott hírlapszámot keres; egész évfolyamok átlapozása esetében — régi hírlapsorozatok olvasásánál ez a leggyakoribb — a 8—10 lapot tartalmazó mikrokártyák cserélgetése a kutatómunka akadályává válik. 1 2 A párisi Bibliothéque Nalionale hírlapsorozatait 35 mm mikrofilmtekercsre fényképezik. A mikrofilmeket a szabványtól eltérő, 210—300 m hosszúságú tekercsekben tárolják, és használatukhoz 1 0 HOLMES, D. C.: Elcclrostatic photoreproduction al the U. S. Library of Congress. l'nosco 13. for Libr. 15. vol. 1961. 19—22. 1. 1 1 I lírlnpfényképezésre alkalmasak a Recordak C és -D, és a Kontophot-Unimat 61 típusú mikrofilmfelvevok.. 1 8 SHOE-MAKÉK, Ralph J.: Remarks on microcards and microfilm for newspapers. Amer. l)oc. 1. vol. 1950 207—208. 1.
