Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)
ü A -jL-r-H-^A .-1 Székely külföldi barátai szorgalmasabb levelezők, mint a hazaiak — legalábbis ezt bizonyítja az itteni hagyaték. — Számos német nyelvű levél maradt fenn például egy C. O. Kayser nevű barátjától (kb. 40 db. Jelzetük: Ms 5005/s), és Etienne Jules Marey francia fiziológustól (kb. 10 db. Jelzetük: Ms 5005/sz). Székelynek Marey-vei való kapcsolata bizonyító adat természettudományos érdeklődését illetőleg. Az egyik levélben pörgethető fényképkorongokat találunk, ami, úgy látszik, a ,,La cronophotographie" c. művének írása idején készülhetett. E fényképkorongokat Marey azért küldhette el Székelynek, mert köztudomású volt róla, legalábbis baráti körökben, hogy minden technikai újítás iránt érdeklődik. Egy-egy levél azt bizonyítja, hogy Anton Wemerre], a német festővel, Theodor von Frimmellol, az osztrák műtörténésszel, J. jBerres-szel, a „beriihmter Pferdemahler"-rel, 19 August Kirstein műépítésszel, sőt Ernst Keil lipcsei könyvkereskedővel is levelezett. Tudjuk, hogy J. Hoffmann is kapcsolatban állt vele, de e barátjától nem őriz levelet a gyűjtemény. Az említetteken kívül sok más baráti kapcsolata is volt Székelynek, 2 0 de ezekre csak a jegyzetkönyvek megjegyzéseinek, lakáscím feljegyzéseinek, valamint a Magyar Nemzeti Galéria adattárában levő ifjúkori naplónak, illetőleg a máshol őrzött leveleknek áttanulmányozása után derülhet fény. 2 1 3. A jegyzetkönyvek; fényt vetítenek egy másik hatásra is, ami Székely művészi pályájának megértésénél nagy fontossággal esik latba: olvasmányaira. Székely szorgalmas olvasó. „Korán klasszikus műveltséget szerzett, már húszéves korában alaposan ismerte a latin klasszikusokat, azonkívül Dantét, Boccacciót, Aretinót, Rabelais-t, Moliére-t, Le Sage-t, Voltairc-t, Rousseau-t, de kortársait, Victor Hugót, Lamartine-t, Béranger-t, Georges Sand-t is olvasta, hogy Goethéről ne is szóljunk." 2 2 Sok jegyzet könyvében találunk ilyen feliratú részt: „Kívánatos könyvek jegyzéke." Igaz, ebből még nem derül ki, hogy Székely csak megvette e könyveket, vagy el is olvasta őket. A jegyzetkönyvek azonban sok helyen közölnek kritikát, tartalmi ismertetést könyvekről; ezekből össze tudnók állítani Székely olvasmányainak jegyzékét, ós az így nyert jegyzék tételszáma megközelítené az ezret. Vannak Székelynek olyan olvasmányjegyzetei is, melyek függetlenek jegyzetkönyveitől: ezek önállóan tárolt kis füzetek 6 — 20 lap terjedelemmel. Ilyen füzetekbe jegyezte például a következő művek tartalmát: Haddon, Alfréd Cort: Evolution in Art (1895); Le Bon, Gustave: Les lois L - y i kj-yojh^A JJ 1. E nevos külföldi művészeket személyesen ismerte Székely psy chologi ques de l'évolution des peuples (1894), Le Bon, Gustave: La psychologie des foules (1895); Ribot, Théodule-Armand: Essai sur l'imagination créatrice (1900); Spencer, Herbert: The Principles of Sociology (1876—1896); Sully, James: Illusions, A psychological study. London, 1872, és végül ugyancsak Sully: Sensation and Intuition: studies in Psyehology and Aesthetics. London, 1874. Sokat foglalkozottThomasHenry Huxley fiziológiai munkáival 1 2 Berresre vonatkozóan lásd még: DOHAI: i. m. 112, 33. jegyzet. 2 0 „Münchenben ismerkedett meg Ham von Maréesve 1, Lenhach-hal, Mnhirtta.1, akivel később is fenntartotta a kapcsolatit... "DOHAI JÁNOS: i. in. 114. 81. jegyzet. — JüHÁsz ANTAL a Szadai Székely-Múzeum rövid prospektusában Székely egykori iskolatársáról és barátjáról Szemlér Mihályról is megemlékezik. Az Akadémián levő hagyaték, sajnos, nem tartalmaz leveleket e baráti viszonnyal kapcsolatban. 2 1 Vö. SPRENOER MÁRIA: Eredeti művészlevelek a hivatalos iratok között. Művészettörténeti Értesítő. 7/1958. 293—4. DOBAI JÁNOS: i. m. 97. 7
