Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)

is, amit szociológiai ós pszichológiai tanulmányai bevezetésének tekintett; ezeket is alaposan kijegyzetelte külön füzetbe. Az Akadémián őrzött anyag Székely utazásaival, külföldi művészeti múzeumokban tett látogatásaival és az ott látott műkincsek leírásával kapcsolatosan is gazdag válogatási lehetőséget nyújt adatkeresők számára. Nyitott szemmel járja a képtárakat és múzeumokat. Jegyzetkönyveiben természetesen ennek is nyoma van, hiszen sokszor, a műemlékekről készített skicceinek és megjegyzéseinek segítségével, teremről-teremre követhetjük őt, ós gondolatban végigjárhatjuk képtár- és múzeumlátogatásait. 2. Vázlat a. Zrínyi kirohanása hoz 4. Az életrajzi vonatkozású szempontok tárgyalása után említsünk meg néhány olyan dokumentumot, ami közvetlenül vonatkozik Székely művészetére. Nagy műveinek, falfestményeinek alapgondolata e jegyzetkönyvekben jelentkezik legelőször. Kompozícióinak változásait szinte lépésről lépésre kísérhetjük nyomon a vázlatok e vázlatainak segítségével, ugyanis elgondolásainak minden fázisát vázlat formájában rögzítette, az év, a hó ós a nap megjelölésével. Főleg az 1874—1882 közötti időben készült jegyzetkönyve tartalmaz sok vázlatot és tanulmányt kompozícióival kapcsolatban (Jelzete: Ms 5006/13). A közölt kompozíció-vázlatok e kötetből valók. E vázlatok és tanulmányok tükrében kompozícióinak epizódjai, mellókalakjai szinte úgy változnak és formálódnak szemünk előtt, mintha valamilyen különleges néma-filmet szemlélnénk, ami Székely fantáziájának csapongását mutatja be. E változtatások nagy száma sokszor már aggályoskodásra vall. A szövegközti illusztrációk által elsősorban a Zrínyi kirohanása c. képének kristályosodási folyamatát mutatjuk be (2 — 7. kép), közlünk ezenkívül néhány tanulmányt a Csónakázó szerelmesek (8. kép) és a Léda a hattyúval (9. kép) című képeire vonatkozólag is, majd egy színes madár-tanulmányt (10. kép) és egy falképtervet (11. kép). A Léda a hattyúval című tanulmányán — mint látjuk — feltünteti az évszámot: 1876. Hasonló tanulmányokat találunk, korábbi kelettel, más jegyzetkönyveiben is: ez a téma, úgy látszik, végigkísérte őt egész művészi pályáján. — Á Révai-lexikon Székelycikkében azt olvassuk, hogy ,,1879-ben »Zrínyi kirohanásán« kezdett dolgozni", ez bizonyára igaz a festményre vonatkozólag, de a festmény alapgondolata jóval korábbi, és a megvalósítás tervezgetése 1879 előtt több mint egy évvel megkezdődött : bizonyítja ezt akkori jegyzet könyve. 8