Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)
lieh [a követk. oldalon] das Sujet kann unbedeutend sein — um anderen künstlerischen Qualitäten nicht im Wege zu sein — aber Sujetloses zu mahlen ist unmöglich — unbedeutendes Sujet ist auch noch erträglich wenn durch Vorhandensein von künstlerischen Qualitäten aufgewogen — aber unbedeutendes Sujet — keine Form — schlechtes Helldunkel — Schmutz statt Farbe — Sudelei statt Vortrag — wie wir heutzutage sehen kann nimmermehr Kunst ergeben, [bekezdés] Das religiöse Sujet ist stark verbraucht abgedroschen — erschöpft — ohne Noth mische man sich nicht hinein — andere Stoffe geschichtlichem Inhalts haben zu wenig allgemeines Interesse — die Genrestoffc und Etnographisches noch weniger — die Sujets sind grösstentheils verbraucht — Sujetlosigkeit (wenn sie möglich wäre) hätte auch kein Vortheil, das heisst, es würde alle Vortheile 12. Tájkép-tanulmány die ein gutes Sujet mit sich bringt, entbehren. Heutzutage ist man schleeht darum mit dem Stoffkreis — besser hat er die Landschaft." 3 4 Más, vele egykorú művészek rajztechnikájáról, ecsetkezeléséről, az ábrázolással kapcsolatos felfogásáról [Munkácsy] is gyakran mond bírálatot Székely. A Lándorhagyatékban találjuk egy különálló jegyzetköteg egyik lapján a következőket: „A realista lefest egy hordót — néhány barna dongát és néhány abroncsot — ez egy közönséges hordó lesz — lcgföllebb, ha a fa rothadását a vas rozsdásodási fokát oda festi — lesz belőle egy »intim« hordó — de hogyan lehetne egy hordó öregapja szellemét megfesteni — ez érzületi — tehát symbolistikus feladat — a míg a festék nedves, egy nagy ecsettel horizontális vonalakkal végigsöpör rajta — ez adja a hordó szellemét — ha aztán még vertikálisan is végigsöpör rajta, kész a hordó öreg apja szelleme — ezt felírtam, mert jól illusztrálja egy értéktelen tárgynak átswindlizését úgynevezett érdekesre egy ostoba eljárás által — lásd a Milton pofáját." 3 5 9. Az Akadémia Könyvtáréban őrzött Székely-dokumentumok nemcsak részleteikben, szöveg szerint i mondanivalóikban jellemzők Székely Bertalanra, de összességükben is. Nincs talán még egy olyan magyar festő, kinek műhelytitkaiba olyan közvetlen betekintést nyerhetnénk, mint Székelyébe. Egyes írók, művészek szokása, hogy legelső fogalmazványaikat megsemmisítik, és csak a letisztázott kéziratot teszik el. Ez azzal a hátránnyal " Jegy zetkünyv 1887-ből, 20—1. sztln. lev. Jelzet mint fent. s s Igen durva hangit máltatlankodást találunk Munkácsy sikereivel kapcsolatban az 1880-ból származó jegyzetkönyvben is: 41—2. sztln. lev. E jegyzetkönyv jelzete: Ms 5000/23. 2* 19
