Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyv gyűjteménye és fotolaboratóriuma (A MTAK kiadványai 27. Budapest, 1962)

A nagy tudományos könyvtárak, szakkönyvtárak és dokumentációs intézetek számára a hatalmas mennyiségben megjelenő tudományos kiadványok és más formában elérhető kutatási anyag megszerzése, rendezése, tárolása és használatba adása nehéz feladatokat, hagyományos módszerekkel már meg nem oldható problémákat jelent. Az új könyvtártechnikai eszközök — a különféle mikromásolási és fotomásolási eljárások, amelyek segítségével a könyvtári és kézirattári anyag sokszorosítható, mikroformában tárolható, válogatható és kölcsönözhető — egyre jelentősebb szerepet töltenek be a tudományos könyvtárak és dokumentációs intézetek munkájában. Noha ezeket az eljárásokat már évtizedekkel ezelőtt szórványosan kezdték alkalmazni, világszerte tapasztalható elterjedésük csak az 1950-es években következett be. Az Akadémiai Könyvtár az elsők között volt a mikrofilmezés és fotomásolás fontosságát felismerő hazai könyvtárak sorában: mikrokönyvgyűjteménye és fotólaboratóriuma 1953-ban alakult meg. IS modern könyvtári szolgálat az első években csak néhány egyszerű fényképező készülékkel rendelkezett, de a mikrofilmekre és fényképekre vonatkozó megrendelések számának gyors emelkedésével a technikai felszerelés kiegészítésű vált szükségessé. 1955-ben mikrofilmfelvevő gépet és nagy teljesítményű mikrofilmkidolgozó gépeket tudott az Akadémia munkába állítani; 1957—58-ban az UNESCO 7000 dolláros beruházási kerettel, az Akadémia pedig újabb munkaerők és munkahelyek biztosításával járult hozzá a mikrokönyvtár és fotólaboratórium korszerűsítéséhez. A fotólaboratórium ma már nagy teljesítményű mikrofilmfelvevő géppel és mikrofilmkidolgozó berendezéssel, mikrokártya felvevő készülékkel, gyorsmásoló és optikai iratmásoló berendezéssel, lemezes és kisfilmes fényképezőgépekkel, nagyító készülékekkel, olvasó készülékekkel és számos más, kisebb-nagyobb fotolaboratóriumi készülékkel rendelkezik. A teclinikai felszereléshez viszonyítva azonban az elhelyezés és a munkaerőlétszám még ma som megfelelő. A kutatók ós intézetek által leggyakrabban igénybe vett fotolaboratóriumi szolgáltatás a Könyvtár anyagára vonatkozó reprodukciós felvételek és fotómásolatok készítése; ezek teszik ki a megrendelések legnagyobb részét. 1957-ben összesen 734, 1900-ban 1862, 1961-ben 2110 megrendelést teljesített a fotólaboratórium. A fotoszolgálat a következő mikrofelvételek vagy fotómásolatok elkészítését vállalja el: Mikrofilmfelvótel 35 mm széles filmro 35 mm széles pozitív film 9X12 cm lemezfelvétel Kisfilmreprodukció Optikai iratmásolat 15x21 cm és 21 X 30 cm Gyorsmásolat 15x21 cm és 21 X 30 cm Nagyítás filmről és lemezről különféle méretekben Mikrokártya felvétel és másolat 9X12 cm A megrendelők százalékban kifejezett megoszlását az 1961. évi megrendelések alapján az alábbi kimutatás szemlélteti: Könyvtári olvasó, tudományos kutató 17,3% MTA intézete vagy osztálya 16,5% Akadémiai Könyvtár osztályai ... 13% Ipari kutatóintézet, tervezőintézet, üzemi könyvtár 13,5% Egyetemi intézet vagy könyvtár 12,1% Külföldi megrendelő 20,6% Minisztérium, könyvkiadó, állami hivatal 4% Múzeum, könyvtár 3% A mogrendelések fele könyvek ós folyóiratok szabad szemmel olvasható olcsó optikai másolatára vonatkozik. Ezzel a másolási lehetőséggel ki lehet küszöbölni a könyvtárközi kölcsönzést, s a kutatók számára jobban hozzáférhetővé lehet tenni az Akadémiai Könyvtár folyóiratállományát. A legújabb külföldi közvéleménykutatások azt bizonyítják, hogy a természettudományok és műszaki tudományok kutatói tudományos munkájukat többnyire nem a könyvtárakban, hanem máshol folytatják. A megkórdozettek 62 százaléka otthonában, 30 százaléka pedig laborató1 3