Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyv gyűjteménye és fotolaboratóriuma (A MTAK kiadványai 27. Budapest, 1962)

riumában vagy hivatalában dolgozik. Csupán 3 százalékuk jár könyvtári olvasótermekbe olvasni. Ezek az adatok amellett, hogy megmagyarázzák egyes szakkönyvtárak olvasóforgalmi statisztikáinak alakulását, érthetővé teszik a fónyképmásoló szolgálat szükségességét ezen a területen. Kéziratok és régi könyvek reprodukálása mikrofilm, mikrokártya vagy lemezfelvétel készítése útján történik. Az ilyenfajta anyag iránt is növekvő érdeklődés nyilvánul meg, mert vidéki és külföldi kutatók tudományos munkájukhoz, könyvkiadók az illusztrációk elkészítéséhez, múzeumok és kiállítások rendezői pedig az eredeti anyag helyettesítésére használják fel a fényképmásolatokat. A használat ilyen formája is szükségessé teszi a legértékesebb könyvtári, kézirattári állomány lefényképezését és biztonságba helyezését mikromásolat formájában. Ez az anyag nemcsak a katasztrofális pusztulások veszélyének — pl. tűzvész, árvíz, háború — lehet kitéve, hanem a meg nem felelő levegő, a penész, a férgek és a használat káros hatásának is. A könyvtárak és múzeumok csaknem minden országban terveket dolgoznak ki és valósítanak meg az értékes régi könyvek és kéziratok mikrofilmé,. sére. A mikrofelvétel az eredeti anyagot nemcsak annak elpusztulása esetén pótolhatja, hanem elősegítheti az eredeti művek megkímclését a használattól. Az „állományvédelmi mikrofilmezés" nálunk is évek óta napirenden levő, de még kellőképpen meg nem oldott országos könyvtárügyi probléma. Az Akadémiai Könyvtár fotólaboratóriuma fennállása óta folytat állományvédelmi mikrofilmezést, az eredmények azonban még távolról sem állnak arányban a szükségletekkel, az értékes állomány nagyságával. A mikrokönyvtár legtöbbet olvasott darabjai a külföldi eredetű mikrofilmek. A mikrofelvétel mint beszerzési lehetőség elsősorban az eredetiben be nem szerezhető és korlátozott mértékben kölcsönözhető kéziratok és régi könyvek esetében jön számításba. A mikrofilmezés új lehetőségeket teremt a kutatók számára, mert általa rengeteg utazást és időt takaríthatnak meg a szétszórtan található anyag összegyűjtése és összehasonlítása terén. Az Akadémiai Könyvtár a tudományos kutatás és a tervszerű állománykiogészítés szempontjait figyelembe véve 1954 óta rendszeresen folytat külföldi mikrofilm-vásárlást; a nemzetközi könyvés folyóiratcsere keretében is érkeznek külföldi mikrofilmek. A 4000 művet kitevő mikrokönyvtár állományában 1961 végén 688 külföldön található kézirat és 240 hasonló eredetű régi könyv mikrofilmje volt. Túlnyomórészt a Könyvtár gyűjtőkörébe tartozó, a tudományos kutatók munkájához szükséges magyar irodalmi kéziratok, régi könyvek, nyelvészeti emlékek és könyvritkaságok kerültek ebbe a mikrofilmgyűjteménybe, de megtalálható ebben számos keleti kézirat is. Az eredeti művek őrzőhelye szerint elrendezett katalógus áttekintést ad erről az értékes gyűjteményről, amely 54 külföldi város 80 intézményének anyagából tevődik össze. Példaként említhetjük meg a romániai és csehszlovákiai könyvtárakban található magyar irodalmi emlékek, kéziratok, könyvunikumok mikrofilmjét, a bécsi Osterreichische Nationalbibliothek, a londoni British Museum és a varsói Lengyel Nemzeti Könyvtár régi magyar nyomtatványainak mikrofelvételeit, Bahtyin magyar irodalmi bibliográfiájának leningrádi kéziratáról és a párisi Bibliothéque Naiionale mongol kéziratairól készült mikrofilmeket. Míg a Kézirattár eredetiben csak egy Corvinát őriz, addig mikrofilmen sikerűit a Bécsben, Párisban, Wolfenbüttelben és Modenában található Corvinákat — összesen 65 művet — megszerezni. Zrínyi Miklós, Báthory István, Rákóczi Ferenc, Kemény Zsigmond, Móricz Zsigmond és mások leveleinek, Apáczai Csere János ós Mikes Kelemen írásainak mikrofilmjei példák a tudományos kutatás forrásanyagának újszerű összegyűjtésére. Bár a mikrofilmek a visszanagyítási eljárások alapját jelentik, nagytömegű mikrofilmkészítés és beszerzés esetén nem kerül sor azok megnagyítására, hanem az anyag mikromásolat formájában jut el az olvasóhoz. A mikrokönyvek olvasásához szükséges olvasókészülékekkel, azok magas ára miatt a kutatók szeles köre egyelőre nem rendelkezik, az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvtári olvasószobája azonban a kutatók rendelkezésére áll. Az olvasók a Könyvtár állományán kívül saját mikrofilmjeiket és mikrokártyáikat is használhatják a különféle típusú olvasókészülékek segítségével. A mikrokönyvtári olvasószobában 1957-ben 266 olvasó 381 művet olvasott; 1960-ban 432 volt az olvasók és 1048 az olvasott művek száma, 1901ben pedig 518 kutató 1052 mikromásolat ot használt. Az Akadémiai Könyvtár fotólaboratóriuma 1959 óta — Magyarországon elsőként •— készít mikrokártyakiadványokat kifogyott könyvtári kiadványokról és értékes kéziratokról. A mikrofilm és mikrokártya mint kiadási lehetőség külföldön már széles körben alkalmazott, mondhatjuk megszokott sokszorosítási forma. Tudományos értekezések, adatok, eredeti kéziratok kiadása és kereskedelmi forgalomban nem 4