Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)
4 Ugyanúgy, ahogy az egész államéletben törés következett be és az ország egyre fokozódó gyorsasággal sodródott a katasztrófa felé. MÁTYÁS erőskezű, zseniális egyénisége a feudális zűrzavar helyén rendet teremtett és korát megelőzve kezdte meg kiépíteni a centralizált államot, hivatalszervezettel és állandó hadsereggel. Csakhogy egyrészt a magyar társadalomfejlődés fogyatékosságai miatt nem volt szilárd alap, amire építhetett volna s így egész alkotása túlságosan személyes műve volt, amely szinte teljesen egyéniségének erejére, ügyes taktikájára épült fel. Másrészt uralkodásának ragyogó szakasza kevés gazdasági erőt teremtett, de annál inkább kiélte a meglevőket. Igaz ugyan, hogy számára rendelkezésre álltak a Hunyadi-család mérhetetlen birtokai és uralkodói jövedelmeit is óriásira tudta növelni, de még ezek a jövedelmek is éppencsak hogy egyensúlyt tudtak tartani a külpolitika, hadsereg és udvartartás roppant kiadásaival. így következett be az a helyzet, hogy mikor halála pillanatában, szerencsétlen utódlási politikája következtében, az ország egyszerre krízisbe került, az állam pénz és fizetett hadsereg nélkül védtelenül ki volt szolgáltatva a külső ellenségnek és a belső rendi anarchiának. MÁTYÁS politikáját csak hozzá hasonló méretű egyéniség tudta volna folytatni. Erre a feladatra pedig II. ULÁSZLÓ teljesen alkalmatlan volt. A pénzhiány és szegénység ettől kezdve állandó kísérőjévé lett a magyar királyságnak, egészen Mohácsig. MÁTYÁS nagy alkotásai: birodalmi szervezet, centralizált állam, állandó hadsereg — felbomlottak; a napról napra élés filléres gondjai közt pedig lehetetlen volt a Corvina-könyvtár továbbfejlesztése, vagy csak méltó szinten tartása is. Súlyos veszteség érte a könyvtárt már azáltal, hogy a készülő szebbnél szebb kódexek egész serege maradt Firenzében. Ennek bizonyítéka az ismert levélváltás II. ULÁSZLÓ király és Firenze városa közt 1498-ban. Arról van szó ezekben a levelekben, hogy Ulászló értesülése szerint több mint 150 kitűnő munka van Firenzében, amelyeket Mátyás király készíttetett saját költségén, de még nincsenek kifizetve, s ezért a köztársaság visszatartotta. A király érdeklődik, mennyi még a tartozás. Fogadkozik, hogy a kifizetésről gondoskodni fog, mert a kódexek festésére, díszítésére fordított munka már eddig is sokba került, kár lenne, ha ekkora kincsek befejezetlenek és használatlanok maradnának és mert őt ,,a könyvtár tökéletesítésének ugyanaz a vágya tölti el." 2 ULÁSZLÓ ígéretét természetesen nem szabad komolyan vennünk. A legjellemzőbb ebben a tekintetben, hogy a levélváltásra csak 1498-ban, MÁTYÁS király halála után nyolc évvel került sor. Addig a méltatlan utódnak nem jutott eszébe, hogy ezeket a nagyértékű kódexeket biztosítsa a maga számára, — köztük van olyan biblia, amelyért még a hátralevő tartozás is 1400 forintot tesz ki! Az örökös pénzzavarral küzdő Ulászló ekkor már nem fejlesztette a könyvtárt. Elképzelhetetlen, hogy nagy összegeket tudott és akart volna áldozni ilyen célra. Ezek a kódexek tehát továbbra is, véglegesen kint maradtak Itáliában. Közülük kerülhettek ki azok a fényesen díszített kódexek, amelyeket a kolofon, esetleg címer tanúsága szerint még MÁTYÁS király rendelt meg, de a MEDICI címer, emblémák, kötés alapján föl kell tételeznünk, hogy már az illuminátorok kezéből a Mediciek tulajdonába mentek át. Ma a firenzei Laurenziana őrzi legtöbbjüket. 3 2 KUMOROVITZ Bernát: II. Ulászló levélváltása Firenzével a Mátyás halála után ottrekedt Corvinák ügyében. Magy. Könyvszle. 1957. 294 — 296. 1. 3 APPIANUS (Laurenziana Plut. 68. Cod. 19. Esoriptum ( !) est hoc opus psr me . . . Carolum notarium ... ad laudem et glóriám felicissimae memoriae regis Ungariae de
