Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

kéziratát. A feleség „egész meghatottsággal nyitotta fél az íróasztal fiókját 8 Bersek ezredesnével együtt olvasták el a Toldi Szerelmének egy készülő énekét ,"

6

0 Aranyné egyik Rozvány Erzsébetnek írt levelében férjét „a jók legjavának" nevezi, s leírja az egymáshoz való viszonyukra oly jellemző alábbi kis mozzanatot: Aranyné férjét meglepetésszerűen visszaköltöztette az erkélyes szobából a régibe, mivel az előbbiben a költő léghuzat miatt fájlalta tagjait, de — nem szólt, nehogy feleségének „kedvetlenséget" okozzon. Ercsey Júlia nem volt oly értelemben szellemi társa Aranynak, mint Petőfinek Szendrey Júlia. Erre vall hihetetlenül kezdetleges írása is. Arany azonban nemcsak zseni, de mélyen becsületes ember és jó pszichológus is. Amikor a „lírai kor" már elmúlt felőle, akkor is, mindvégig jóakaratú tárgyilagossággal nézte feleségét becsülte éri ékeit s tudomásul vette hiányait. Észrevette és szenvedte „az el nem él bet és miatti örökös aggodalmait", de ugyanakkor tudatában volt annak, amit Aranyné ír magáról: „Férjem és fiam, mindenem mivel bírok az életben!". (1869. jún. 11. Függ. 36.) (Leánya ekkor már halott) Arany egyik levelében így ír feleségéről Tompának: „. . .minap egy égés jobb kezét napokig hasznavehetetlenné tette — pedig tudod te azt, mi nekem az ő jobb keze, áldja meg aj? isten."

6

1 Aranynak feleségéhez való viszonyát a gondos vigyázás jellemzi: ne adjon semmiféle asszonyi panaszra okot. Ennek tulajdonítható az is, hogy az ől rajongó szeretettel körül vevő szép, fiatal, művelt Rozvány Erzsébetnek közvetlenül sohasem ír, holott jeles alkalmakkor az felkeresi soraival. Ezt igazolja a már említett Arany-féle német nyelvgyakorló füzetben néhány sor elmosódott ceruzaírásos fogalmazványa „Kedves Arany bácsi!" — megszólítással. A férje öngyilkossága után tanácsot kérő özvegynek is feleségével üzen: ne tegyen hírlapi nyilatkozatot. Rozvány Erzsébet fegyelmezett, tartózkodó, mélyen becsületes jelleme, finom asszonyi intuiciója megértette ezt s éppen ezért kereste a Mesteréhez vivő utakat annak szerettein keresztül. Hogy ezekre rátalált, igazolják Aranyné és lánya levelei, melyekből tisztelet, elismerés és szeretet árad feléje. Betti mindig tudta mit, mikor, hogyan adhat, mondhat vagy írhat — Aranyéknak. Pestre költözésük után olvassuk Arany Juliska levelében: „Apám. . .üdvözletét küldi Betta néninek, s örömmel 6

0 KOLOSVÁRI, 53. I. 6

1 Arany János—Tompa Mihálynak, 18(30. jan. 25. AJ L. 470—479. 1. Kiadatlan rész. MTAK. Arany I.ev. 1149. 5 Sáfrán: Arany Jánn* 65