Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

olvasia nevét a „Kisfaludy Társaság" pártolói közt." (Függ. 19.) Amikor Arany ennek igazgalója, Rozvány Erzsébet itt pártoló tag, mint később a Magy.Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalatánál. — Aranynénak és Juliskának bevásárlásait intézi, Lacinak „házi sipkát" szándékozik hímezni. Aranyné fia katonai behívásakor „ösmerve irántuki önzéstelen szeretetét" vele osztja meg aggodalmát, izgalmát, később ugyanígy váratlan örömét az Eifrida sikerekor. (1867. nov. 6. Függ. 33.) 1869-ben a költő és fia „mindketten gyógyulni" külföldre mennek. Bettit kérik, jöjjön föl hozzájuk, hogy Aranyné s az éppen beteg Piroska ne maradjanak egyedül. Ez alkalommal másolta le Rozvány Erzsébet Szász Károly Kis Piroskának című versét, melyet az előző évben írt s mely lényegében Arany Juliskáról szól. A másoló a vers alá odajegyezte: „Saját kéziratáról másoltam Pesten az akadémiai palotában 1869, júli. 19-én."

6

2 E nyári együttlét után Aranyné első levele egy köztük felmerült félreértés emlékét őrzi. (1869. aug. 27. Függ. 42.) Vajon mi lehetett a félreértés oka? Tudat alatti féltékenység buggyant felszínre Aranyné szavaiban? Vagy a sorsával perlekedés mondatott valamit Bettivel? Ma már ki ludná. Mindkettő emberi. Tény, hogy megbékéltek s nem rontotlák el a „régi jót." Hamarosan osztoznak a szereteti férfiért való közös aggodalomban. A költő operációja után 1870. január 22-én s kövei kező leveleiben Aranyné részletesen beszámol férje operációjáról, a kötözésekről, a beteg étrendjéről, majd fokozatosan visszatérő erejéről, kedvéről. A szobáról is ír, melyben betegsége alatt lakot 1; ebben lakott Betti utolsó fönt létekor (1870. jan. 22. Függ. 43.). Aranyné dicséri a Betti küldte sok jó befőttet; „szegény betegem minden nap eszik egy-egy adagot belőlők". — jegyzi meg. (uo.) Arany 1875. dec. 19-én köszön meg sógorának egy úgy látszik Bettivel közösen küldött csomagot: „A hűs időben szerencsére semmisem romlott el, csupán egyik nyulat rágták össze a patkányok, hanem hiszen nekik is kell. Fogadjátok legszívesb köszönetünket, a jó Berzseknének nőm ezt külön levélben fogja megírni."

8* E levél is azok közé tartozik, amelyek nyilván megíródtak, el is mentek, de nem maradtak meg. 1870-től 79-ig nincsenek levelek Aranyéktói Rozvány Erzsébet hagyatékában. 1873-ból viszont van egy Rozvány Erzsébetre is vonatkozó személyes emlék Popovics Györgyné Rozvány Gabriellától, aki visszaemlékezéseiben leírta, — 1958-ban a román "

2 UTAK. Ms 10.234/i. 6

3 Arany János—Ercsey Sándornak, I87ö. dec. 19.NszAJEm. Kiadatl. 66