Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
Keletkezése idejéül mind a Voinovich-féle Arany-életrajz, mind a kritikai kiadás 1850-et jelöli. Ennek azonban külső és belső okok egyaránt ellentmondanak. A tények amellett szólnak, hogy nem 1850-l>en, hanem 1847-ben keletkezett. Erre utal Rozvány György s nyomában a Gyöngyösy-féle Arany-életrajz. Rozvány György barokkos fogalmazásban így nyilatkozik: „Midőn Arany dalait, nyilvános megjutalmaztatása után, már nem titokban zengedezte. . ." [Kiemelés most] 3 3 A „nyilvános jutalmaztatás" nyilvánvalóan a Toldi győzelmére vonatkozik. Rozvány György a következőkben azt írja, hogy Arany elkérte a könyvet és úgy írta be a verset. A többi visszaemlékezés és a szintén Rozványra hivatkozó kritikai kiadásbeli magyarázat egyértelműen úgy tudja, hogy észrevétlenül vitte el; ez a valószínű és valószerű, ez indokolja a zsalun való becsúsztatást is — a teljes meglepetés érdekében. — A Gyöngyösy-féle Arany-életrajz világosan ki is mondja: ,,. . .Mikor már Toldiját megírta s hires emberré lett, egy délután feleségével látogatóban volt lévén Rozványéknál. . ." észrevétlenül elvitte a könyvet. Gyöngyösy szerint másnap reggel Rozványné találta meg a zsalun belül — „s lányát pirongatni kezdé gondatlanságáért. De mikor felnyitották a könyvet, Arany jól ismert kézírásával megtalálták benne a verset. . J' 3 4 Toldi 1847 januárjában nyerte meg a pályázatot, tavasszal már Szalonta is felfigyelt a sikerre. A zsalun való becsúsztatás lehetősége a melegebb hónapokra vall. E szerint a költemény 1847 nyarán íródhatott. Az ez évi keletkezést valószínűsíti Rozvány Betti Aranynak adott ajándéka is, nyilván a vers viszonzásául. Az ajándék a szalontai Múzeum katalógusa szerint: „olvasó állvány és irattartó, télül hímzett díszítéssel. Rozvány Erzsébet (később Berzsek József őrnagy felesége) készítette ajándékul Aranynak 1847-ben. Arany nagyon szerette kis tanítványát és egyszer titokban verset írt emlékkönyvébe". . . — írja a költő körülményeit jól ismerő Debreczeni István. A verset tehát a katalógus — nyilván a közismert összefüggés miatt — itt említi. 3 5 Az ajándék talán János napra készülhetett, melyet Aranyék karácsony másodnapján mindSzalontán, mind Kőrösön, majd később Pesten is mindig megtartottak. Az emlékkönyv többi bejegyzése is e korábbi keletkezés mellett szól. Rozvány György 1844-i írásai után az első, már a 3 3 ROZVÁNY, 102. 1. 3 4 GYÖNC.YÖSY, 109. 1. 3 5 Az Arany Múzeum története és katalógusa. Szerkesztette Debreczeni István. II. é. n. 28—29. I. — [Berzsok Borsok]. 45
