Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
baráti kürtői származó beírások kelel nélküliek: néhány férfi-név a nyilván már házukhoz járó társaságból, majd egy szabvány emlékvers Pálti János aláírással. A következő, tehát a 9. oldalon van Arany verse. Az azt követő emléksorok Steinborszky Károly és Harisch Henriettetől 1848. aug. 16-ról, illetve 28-ról keltek. Az ezt követő sorokat már 49-ben vagy a következő években írták. A köllemény belső világa is ellene mond az 1850-lien való keletkezésnek. Betti 49-ben lett menyasszony, 50-ben vőlegénye már az aradi vár 10 évre ítéli foglya. Ha a vers ez óv nyomot 1 légkörében keletkezik, lehetetlen, hogy a vőlegény sorsának félhője be ne árnyékolta volna. Betti az Egykori tanítványom emlékkönyvébe írásakor nyilvánvalóan még szabad. Ezért száll feléje a bátor biztatás: „Hintsed virágszál, most hintsd bájaid. . Az egész versen a felszabadult gyönyörködés hangja uralkodik. A Toldi és a Toldi estéje után ugyanezzel az önmagáért való gyönyörűséggel, játékos könnyedséggel mintázza meg a költő Rozgonyi Piroska alakját a Daliás Idők még népies hangú első énekében. Oly jónak érzi a kezdetei, hogy a témával való viaskodások során mindvégig változatlanul megtartja s úgy iktatja át a Toldi szereiméhe. Elgondolkodtató a Rozvány-családban élő hagyomány, hogy a költő Bettivel kapcsolatos emberi élményeit vitte a Rozványihól a Rozgonyi-házba s az abban lakó „szép lány mosolygó piros ábrázatja'" miatt kapta ez a Piroska nevet. (A két családnév lehetséges összefüggése miatt használjuk e tanulmányban felváltva a család nevének akkor használt Rozvány és Rozványi alakját.) A Piroska- Betti párhuzammal kapcsolatban csak Rozvány Erzsébet életének, sorsának át fogó ismeretében alkothat unk véleményt. Rozvány Erzsébet emlékkönyvének 1849-i bejegyzései közt megtaláljuk későbbi férje, a tragikus sorsú Bersek József honvédőrnagy magabiztos, darabos katona-írását: „Jöttem, mentem, de mind a melett[!] itt maradtam holtig. 18-ik febr. 849. Bersek." Bersek József családja dunántúli: vasmegyeiek. A XVIIL században kaptak nemességet, nyilván hadi érdemekért, erre vall címerükben a sárkányt tipró páncélos vitéz. 3 6 Bersek a forradalom kitörésekor kapitány. 1848 őszén ezredével a nemzeti hadsereghez csatlakozik. 1849 elején a nyolcadik huszárezreddel Szalontán találjuk. Mint parancsnokot, a legszebb házba, Rozványékhoz szállásolják. 3 6 KEMPELEN BÉLA: Magyar nemes családok. Bp. 1911. II. k. 154. 1. 4(>
