Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
0 Stein Márk Aurél 1862 november 26.-án született Budapesten. Nemcsak a tág látókörű szülők, hanem jóval idősebb Ernest bátyja is arra törekedtek, hogy megadják a tehetséges gyermeknek, majd ifjúnak a teljes szellemi kifejlődés lehetőségét. így került tízéves korában a 700 éves Kreuz-Schule-ba, Drezdába. Erre a kitűnő iskolára mindig szeretettel gondolt — tanúsítják az iskola évkönyvei és az iskolára vonatkozó jubiláris kiadványok, melyeket még 80 éves korában is gondosan megőrzött. Ott tanulta meg azokat a nyelveket (német, angol, francia), amelyeknek birtokában már ifjú korában látókört, széles alapokat szerezhetett orientalisztikai tanulmányaihoz. A Kreuz-Schule tanára, Dr. Hausmann volt az, akinek a görög kultúra világtörténeti jelentőségéről tartott előadásai a fiatal gimnazista figyelmét először terelték az Oxus és az Indus közötti területre. Fél évszázaddal később a már világhírű Stein Aurél éppen e tájékkal kapcsolatban írt — Nagy Sándor északindiai hadjáratáról — a Kreuz-Schule 700 éves jubileumára kiadott Festschrift-ben. A középiskola utolsó éveit itthon végezte, a Kreuz-Scliulehoz méltó környezetben, a budapesti evangélikus főgimnáziumban, olyan tanárok vezetése alatt, akik mind neves egyetemi tanárokká, illetve akadémikusokká lettek, mint pl. Böhm Károly, korának legismertebb magyar filozófusa, Lehr Albert, a nagy Arany-kutató, Fröhlich Izidor stb. 4 Még nem egészen 17 éves, mikor 1879-ben beiratkozik a bécsi egyetemre. Onnan a lipcsei, majd a tübingai egyetemre megy át, mindig oda, ahol korának legjobb indológus és iránista professzoraitól tanulhat. Magyarországon akkor erre még nem volt lehetőség. Mint Rudolf von Roth professzornak, a Védák és az Aveszta új utakat törő kutatójának kedves tanítványa, 1883 tavaszán Tübingenben szerzi meg a bölcsészdoktori oklevelet. Tübingennel később is megtartotta kapcsolatait, főleg von Roth professzorral. El-elmegy oda, mint már híres ember előadást is tart ott, s egyik albumjában sok-sok, huszonöt évvel később készült Ansichtskarte örökíti meg a szép egyetemi város minden zegét-zugát. Talán onnan való hagyatékában a mult századi stílusú, női kézre valló szép könyvjelző is, a beléhímzett „Vergiss mein nicht" felirattal. A magyar állam évről-évre megújított ösztöndíja is hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is külföldön tanulhasson. így azután 1884-85-ben Cambridge, Oxford és Londonban foglalkozik iranisztikával. Fennmaradt egyetemi jegyzetei szembetűnően mutatják, hogy milyen céltudatossággal, lelkiismeretességgel szerezte meg azt a sokoldalú ismeretanyagot, amely a későbbi nagy feladatok vállalására képessé tette. A Trinity College-ből, Cambridgeből küldi egy tanulmányát, mely a Budapesti Szemlében jelent meg 1885-ben. 5 1885-86-ban az éppen akkor a Ludovika Katonai Akadémián szervezett első tanfolyamon szolgálta le önkéntesi évét, s az öt rangelső közé került. Mint a budai hegyekben gyakorlatozó önkéntes, a tereptan tanára, Kuess Károly utász-százados vezetése alatt szerezte meg azokat a tereptani, térképezési ismereteket, amelyek révén majd Belső-Ázsia legnagyobb feltérképezőjévó lett. Tanáraira, Kuess Károlyon kívül a parancsnokra 6, Horváth Jenő (később 4 Halász Gyula, Stein Aurél. Hatvanadik születésnapja alkalmából. Nyugat XV (1932), 1322-1331. 5 Az óperzsa vallásos irodalomról. Budapest i Szemle 1885:CVHI, 365—83. 6 "Colonel dear old Szvotics" — írja Stein Aurél az 1886. évi katonai jegyzéknaptárban.
