Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
11 A következő évben tartotta meg Stein Aurél székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián, 3 4 ,,A fehér hunok és rokon törzsek indiai szereplése" címmel. 3 5 Közben a filológus mellett mindinkább előtérbe kerül nála a régész. 1898 januárjában, mikor az indiai angol hadsereg a Szvát és az Indus völgye közötti Bunér vidékét megszállotta, a hajdani Udyána egy részét, ahová addig nem hatolhattak be az európaiak, — Stein Aurél felhasználta az alkalmat és a hadoszlop nyomában bejárta a terület régészeti emlékeit. Mint Halász Gyula írta, 3 6 Vámbéry beszélte el neki, hogy az expedíciós hadoszlop egyik parancsnoka, Deane ezredes — akkor még őrnagy — nagy elismeréssel nyilatkozott Stein bátorságáról. Halász szerint „volt még egy rajongója a fiatal magyar tudósnak, Deane őrnagy leánya". Ehhez meg kell jegyeznünk, hogy Stein Aurél, mikor évtizedekkel később, a neki megküldött példányban elolvasta Halász Gyula könyvének idézett sorait, kérdőjelet írt hozzá a lap szélére! A bunéri expedíció 3 7 fontos volt nemcsak a Kásmír történetével kapcsolatos régészeti dokumentumok, hanem Nagy Sándor indiai hadjáratára vonatkozó későbbi tanulmányai szempontjából is. A következő év áprilisában kapta Stein a meghívást Calcuttába: „24—4 — 99. I hope you will jóin madrasah as prineipal as early as you conveniently can to do so From Director of Public Instruction" — szól a sürgöny. Itt a calcuttai mohamedán egyetem igazgatói székében azonban nem sok időt töltött. Szeptemberben Bihár tartományban végez igen értékes történetföldrajzi és régészeti kutatást. 3 8 Beszámolójában hálával emlékszik E. W. Oldham segítségéről, akihez azután szívélyes barátság fűzte, s aki 44 év múlva a Journal of the Royal Asiatic Society nekrológját írta róla. Bihári útja után kisebb kirándulástól és a Rádzsatarangini korrektúráitól eltekintve 3 9 már teljesen benne volt az előkészületekben, amelyekkel a XX. századnak talán legeredményesebb expedícióit vezette be. * Bármennyire gazdag is nagyjelentőségű régészeti, művelődéstörténeti jellegű felfedezésekben a XX. század első fele, ritka az olyan terület, amelynek kutatása a hozzáértők számára annyi mécsest gyújtott volna a múlt sötétségében, mint Kínai-Turkesztán. Történelmi horizontunk e század első felében rendkívüli mértékben kiszélesült, elmélyült. De még ennek a mértékéhez képest is meglepő azoknak a felfedezéseknek a gazdagsága, amelyeknek a révén a Tarim-medence hajdani történetét megismertük, s jelentősé3 4 Az I. osztálynak ugyanezen ülésén mutatta be Gyulai Pál osztálytitkár Szász Károlytól Dante Paradicsom-ának fordítását. 3 5 Megjelent a Budapesti Sz,cmlo 1897 augusztusi számában. Később, rövid bevezetéssel kiegészítve, angol nyelven is: Wkitc Huns and kindred tribes in the History of tho Indián North-West Frontier. Indián Antiquary XXXV (1905), 73 — 87. 3 6 Halász, Öt világrész magyar vándorai 180 1. 3 7 Preliminary Notes on an Arcliaeological Tour with tho Buner Field Foree. Proceedings of the Asiatic Society of Bengal, 1898. — Dotailed Roport on an Aroh. Tour with the Buner Field Foree. Lahore, 1898. — Reprinted in the Indián Antiquary, 1899. — Notes onlnsoriptions from Udyana, presented by Major Deane. JRAS. 1899 : 895 — 903. 3 8 Notes on an Areliaeological Tour in South Bihár aud Ilazaribágh. Ind. Antiquary XXX (1901), 54 kk., 81 kk. 3 9 From a Letter of Dr. M. A. Stein. Calcutta, 20-th February 1900. WZKM, 1900 : ,,I utilizcd part of my Ramazan vacation during the lnst month for a sliort areheological tour in the north-western districts of the Punjab." (XIV. 108).
