Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
10 val is nyolc nyári vakációjában behatóan foglalkozott, s ebben — főleg a folklore területén — pandit barátai, különösen az 1899-ben elhunyt Gővind Kaul 2 4 is segítették. Hozzá olyan baráti viszony fűzte Steint, hogy 25 év múlva is szép nekrológban emlékezett meg róla. 2 5 1 89 2-ben adta ki a Rádzsatarangini-t, 2 6 s sok kutatás után, 1900-ban a homályos passzusok értelmezését, angol fordítást és magyarázatokat. 2 7 „Masterly edition and translation" — írja róluk A. W. Oldham. 2 8 E munkáival kapcsolatos kutatómunkáinak sok mellékterméke is volt, s ezekben főleg Kásmír történeti földrajzi problémáit tisztázta. 2 9 Fontos munka életének ebből a periódusából a Dzsammués Kásmír maharadzsájának birtokában lévő szanszkrit kéziratoknak a katalógusa is. 30 Közben itthon 1895-ben Goldziher Ignác 3 1 és Vámbéry Ármin ajánlása alapján „Stein Aurél hazánkfiát, a lahore-i Pandzsáb-egyetem keleti kollégiumának igazgatóját, ki munkáival . . . dolgozataival korunk szanszkritistái között előkelő helyet vívott ki magának," 3 2 az Akadémia I. osztálya kültagjává választják meg, s az októberi 7-i összes ülésen köszönő levelét is felolvassák. 1896 szept. 9-én „Mohand Marg havasán" kelt levélben a következőket írja az Akadémiának: „Hogy mentül jobban felhasználhassam időmet e terjedelménél fogva elég nagy munka (t.i. a Rádzsatarangini fordítása) számára, felköltöztem e magányos havasra, hol a körülbelül 11 000 lábnyi (3300 m) magasság biztosított mind a melegtől, mind a háborgatástól. A friss hegyi levegőben minden fáradtság nélkül dolgozhattam 11-12 órát egyhuzamban, s így természetesen három hónapi munkálkodás után el is jutottam a királyi krónika végéhez, miután előbbi évek szünideiben bejárhattam Kásmir minden történelmileg érdekes helyét, s meghatározhattam a helyszínen a krónikával összefüggő régészeti kérdések legtöbbjét, mintegy kötelességemmé vált szaktársaimmal szemben e munka kidolgozása." „Dolgozó asztalom mellől letekinthetek a Szind folyam völgyére, s gyakran gondolok ilyenkor szegény Körösi Csorna Sándorra, aki 1822-23-ban vagy háromszor tette meg az utat e völgyben, Kásmír és Ladak között." 3 3 2 4 Közös munkájuk csak 1923-ban jelent meg: Hátim's Tales. Kashmiri Stories and Songs. Recorded with assistance of Pandit Gővind Kaul by Sir Aurél Stein and edited with translation etc. by Sir George Grierson London, 1923. 2 5 In Memóriám Pandit Gővind Kaul, London, 1923. p. 15: "my best Indián friend". 2 6 Kalkana's Rájatarangini, or Chronicle of the Kings of Kashmir. Edited by M. A. Stein. Vol. I. Sanskrit Text, with Critical Notes. Bombay, 1892. 4° XIX -f 296 pp. 2 7 Kalhana's Rajatarangini, a Chronicle of the Kings of Kashmir. Translated, with an Introduction, Commentary, and Appendices by M. A. Stein. Vol. I—II. Westminster, 1900. 8° XXXII + 402 és 552 pp. 2 8 Obituary Notice. Journal of the Royal Asiatic Society (= JRAS.) 1944: 81. 2 9 On the History of the Sahis of Kabul. Festgruss an Rudolf von Roth, 1893. Ss. 200—222. — Notes on the Ancient Topography of the Pir Pantsál Route. JRAS of BengalLlV —1895, 376 — 86. — Notes on Ou-Kong's Account of Kashmir. Wien, 1896. 32 S. {Sitzungsberichte der Akadcmie.) The Castle of Lohara. Indián Antiquary 1897: 225 — 32. — Notes on maps of Anciont Kashmir and Srinagar. Actes XI. Congrés des Or. Sect. I, 75 — 85. — Memoir on maps illustrating the ancient geography of Kashmir. JRAS. of Bengal 1899: Extra No. 2 : 1—232. — Notes on the Monetary System of Ancient Kashmir. London, 1899. (Numismatic Chronicle 19 : 125 — 174.) — A Sanskrit Deed of Sale concerning a Kashmirian Mahabharata Manuscript. JRAS. 1900 : 187 —194. 3 0 Catalogue of the Sanskrit Manuscripts in the Raghunatha Temple Library of the Maharaja of Jammu and Kashmir. Bombay—London—Lpg., 1894. L + 423 pp. 3 1 A tizenkét évvel idősebb Goldziher Ignác pártfogója volt a fiatal Steinnek. Hagvatékában 35 olvan levél van, amclvet Stein Aurél 1888 és 1921 között neki írt. 3 2 Tagajánlásók 1895. 3 3 Akadémiai Értesítő 1896 : 669.
