F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)
ságra, a könyvek megóvásának szempontjára s arra, liogy a könyvtár biztos helyet, a társaság csendes üléstermet kapna, s a hely méltósága is emelné az Akadémia fényét. A nádor válasza kedvező volt, s a Társaság megbízta ToLDYt a tárgyalások lebonyolításával. KUBINYI a II. emeleti homlokzati nagyteremtől dél felé vezető folyosót, a három nyugati fekvésű szobát és az ezekhez kapcsolódó helyiséget ajánlotta fel, valamint az üléstermet, hangsúlyozta azonban, hogy a Múzeum fejlődésével hamarosan maguknak is szükségük lesz o termekre. Az Akadémia viszont keveselte a kijelölt helyiségeket, még egy szobát kért, amelyet a Múzeum, — mivel ebben helyezte el technológiai gyűjteményét, — nem akart átengedni. A nádor azonban az Akadémia javára döntötte el a vitát, s kikötötte, hogy fűtésről, világításról és takarításról az Akadémia gondoskodjék, s mindenben alkalmazkodjék a Múzeum házirendjéhez. Az Akadémia ezután is egyre sürgette az átköltözést, amit JÓZSEF nádor félszázados működése ünnepére be is akart fejezni. Az említett helyiségek azonban nem készültek el idejében, a költözés elmaradt, a nádor 1847-ben bekövetkezett halála után pedig végleg lekerült a napirendről. A Társaság tehát a TRATTNER—IVÁROLYI-házban maradt, és ott igyekezett alkalmasan berendezkedni. A bútorozás 1841-ig a takarékosság miatt lassú ütemben haladt, ettől kezdve évenként rendszeresen nagyobb összeget fordítottak rá: 1840-ben 957 forintot, 1841 ben 957 forintot, 1842-ben 413, 1843-ban 957, 1844-ben 971, 1845-ben 300 forintot. 6 4 A későbbi évekről nincsenek adataink. Segítséget jelentettek a Rokonéról ajándékba kapott cseresznyefa-polcok és a TELEKIgyűjteménnyel bekerült ablakközi tölgyfa-állványok is. A könyvtár berendezéséről nem tudunk részleteket. EDVI ILLÉS Pál a Vasárnapi Ujság hasábjain részletesen ismertette az Akadémia berendezését, elsősorban az I. emeleti üléstermet és a titoknoki hivatal beosztását, a könyvtárról azonban csak annyit mond, hogy szintén a házban található. 6 5 A könytár bútorzata feltehetőleg nyitott fapoleokból állt, a polcok között elhelyezett asztalokkal, székekkel a könyvtárnok és az olvasók számára. A viszonylag tágas könyvtárhelyiség most már reményt nyújtott a TELEKI-könyvtár sokat sürgetett átvételére. Az Akadémia bizottságot jelölt ki, amely az átvételi, felállítási és feldolgozási javaslatot megszövegezte. 66 E bizottság tagjai JANKOVICH Miklós, TOLDY Ferenc, ALMÁSI BALOGH Pál, KÁLLAY Ferenc és LUCZENBACIIER (ÉRDY) János voltak. Javaslatuk, amelyet az elnök TELEKI József mint a család alapító ágának feje elfogadott, így szólt : 6 7 I. Mi az átadás és átvétel módját illeti : 1. Az általadé és a mólt. család részéről nevezendő biztos, az átvevő a társaság részéről a könyvtárnok, s egy museumi biztos ; s ennek kinevezése a nm. Elnök ur által a fens. főhg. Nádor-Pártfogó fog kéretni. 2. Az általadás tudomány-osztályonként történik dly módon: t. i. az átadó olvassa egyenként a könyvek teljes ezimeit, elmondja azok kötet- és lapszámait, formátumokat s kötését: ezeket egyszerre két irnok irja; s midőn igy valamelly osztály általadatott, a két példányú sorjegyzéket egyfelől az átvevők, u. m. könyvtárnok és museumi biztos irják alá nyugtat vámul, másfelül az átadó, ellennyugtat vényül s egymás között kicserélik. 11 1A Névkönyvekben közölt kimutatások alapján. 8 5 Vasárnapi Újság. 1855. VIII. 20. 6 6 KGy 1837. 123—124. 1. 8 7 KGy 1838. 30 — 41. f. 17
