F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)
A kisbéri BATTHYÁNY Kázmér-féle könyvtárat is NAGY Károly adta át az Akadémiának. 3 5 Sokkal nagyobb elismeréssel írt róla, mint a majdnem húszszor annyi kötetből álló rohonci gyűjteményről. Elküldte ToLDYnak a könyvtár cédulakatalógusát, amely szerint a gyűjtemény 21 kéziratból, 123 db 2-r, 255 db 4-r,1772db8-r és 480 db 12-r könyvből, összesen 2660 jól bekötött, tisztán tartott kötetből állt. E könyvtár alapja a BATTHYÁNY József bíboros által gyűjtött könyvanyag volt, amely elsősorban klasszikus és francia irodalmi, történeti, utazási és enciklopédiái művekből állt. 3 6 TOLDY személyesen utazott le Rohoncra és Kisbérre, hogy a könyvek átvételénél, csomagolásánál és feladásánál jelen legyen, és a Pestre szállítás lebonyolításában segédkezzék. 3 7 Ugyanebben az évben kerültek a Társaság birtokába a neves költő, PÁZMÁNDI HORVÁTH Endre könyvei. DÖBRENTEI Gábor, az elhunyt végrendeletének végrehajtója vette át a 677 darabból álló gyűjteményt, főleg magyar ós klasszikus irodalmi munkákat. 3 8 Sok huzavona után került a Tudós Társaság birtokába a legkorábban, jóval az alapítás előtt neki hagyományozott könyvgyűjtemény: SÁNDOR Istvánnak, az első nagyar bibliográfusnak a hagyatéka, aki 1814-ben halt meg Bécsben. Végrendeletében könyveit, mappáit, képeit és pénzgyűjteményét 10 000 forintnyi alapítvánnyal az Akadémia mielőbbi felállítására hagyta. A nádor úgy rendelkezett, hogy az Akadémia megvalósulásáig a gyűjtemény Bécsben található részét és a pénzösszeg kamatait a Nemzeti Múzeumnak kell átadni. A Bécsben talált könyvanyag azonban csak töredéke volt a teljes gyűjteménynek, ezért a nádor megbízta MILLER Jakabot, a Nemzeti Múzeum igazgatóját, tudakozódjék a hagyaték többi részéről. A rokonoktól azonban nem lehetett semmi érdemlegeset megtudni. Maga az Akadémia csak 1840-ben kezdett érdeklődni a hagyaték iránt. Előbb a Nemzeti Múzeumhoz fordult, és kérte az ott őrzött könyvek átadását. HORVÁT István, a Nemzeti Múzeum helyettes igazgatója és könyvtárnoka azonban közölte, hogy mivel a könyveket nem kezelték a könyvtár többi részétől elkülönítve, elő kell keríteni a Bécsben vagy Lukán maradt címjegyzéket, különben csak azokat a darabokat tudja átadni, amelyekben S. 1. bélyegző látható, s ezeket is csak az új múzeumi épület elkészülte után, az egész könyvtár átrendezésekor. Időközben kiderült, hogy jónéhány könyv a Múzeum más gyűjteményeibe került át, az anyag teljes rekonstrukciója tehát lehetetlen. A Társaság mégis a nádorhoz fordult, s kérte, rendelje el a Múzeumban őrzött könyvek átszállítását a Társaság könyvtárába. Erre azonban nem került sor. 3 9 A Lukán maradt könyvek ügyében az örökösökkel lépett kapcsolatba az Akadémia. Mivel a megegyezés először nem sikerült, pert indítottak a rokonok ellen, akik később hajlandók voltak a per megszüntetése esetén átadni a birtokukban levő könyveket. A kiválogatás nem volt nehéz : a 8.1. bélyegző megkönnyítette a család más könyveitől való elkülönítést. A SÁNDOR Miklós által összeállított lista szerint a könyvtár 548 műből állt, 1105 kötetben. 40 A könyveket maga TOLDY vette át 1845 májusában, szám szerint 1154 kötetet 3 5 Magy. Tudós Társ. Évk. VII. köt. 88. 1. — AL 105/1839. 3 6 Magy. Tudós Társ. Évk. V. k. 20—21. 1. — MTAIv Kézirattár Tört. 2-r. 23. NAGY Károly—TOLDY Ferencnek. 1839. II. 17. 3 7 AL szémlaanvaga alapján. 3 8 Magy. Tudós Társ. Évk. VII. k. 88 — 89. 1. 3 9 KOLLÁNYI : 1. m. 107—109. 1. 1 0 AL 81/1845. 12
