Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

A Könyvtár múltja 1 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára egyidős magával az Akadémiával, s története szorosan kapcsolódik az Akadémia történetéhez.

1 Az Akadémiai Könyvtár alapítása kevéssel az Akadémia alapítása után, 1826. március 17-én történt, s gróf TELEKI Józsefnek, az Akadémia első elnökének nevéhez fűződik. TELEKI 30 000 kötetes családi könyvtárát az országgyűlés előtt tett nyilatkozatával, mint elidegeníthetetlen alapítványt ajánlotta fel a Tudós Társaság céljaira. 2 Az Akadémiai Könyvtár azonban — e nagylelkű alapítvány ellenére is — meglehetős nehezen bontakozott ki. Történetének első időszakát (1826— 1864) a gátló tényezők ellen folytatott küzdelmek töltik ki. Az első időkben az Akadémia szűkös pénzügyi helyzete miatt nem igen gondolhatott könyvtárának megszervezésére. Nehezen gyarapodó alaptőkéjének kamataiból a legszükségesebb költségeket (az akadémikusok és tisztviselők honoráriumát, a kiadványok előállítását és a kitűzött pályadíjakat) is csak üggyel-bajjal lehetett fedezni.

3 Hivatalos helyiségei egy városi bérleti szállás keretei között különben sem nyújtottak lehetőséget könyvtár felállítására.

4 így a TELEKI-könyvtárt több mint egy évtizedig nem lehetett az adományozótól átvenni. A reménytelennek látszó viszonyok között TOLDY Ferenc, akit 1835-ben választottak az Akadémia titkárává, 1 Tanulmányunk célja kettős : egvré3zt vezérfonal akar lenni az Akadémiai Könyvtár történetének készülő monográfiájához, másrészt régen esedékes tájékoztató könyvtárosaink számára. Megállapításai főleg nyomtatott forrásanyagra (az Akadémia Évkönyvében, Névkönyvé hon, Almanachjában és Értesítőjében foglalt jelentésekre és egyéb közlésekre) támaszkodnak, de sok vonatkozásban a levéltári anyagot (igazgatósági, nagygyűlési, kisgyűlési jegyzőkönyveket, aktákat) is figyelembe veszik. A mélyebbre hatoló részletkutatások feladata losz a hiányzó vagy homályos kérdéseket megvilágítani, illetőleg korrigálni. Mint általános áttekintést, szem előtt tartottuk MELICH .Jánosnak e tárgyban készült, az akadémiai levéltárban levő kéziratos dolgozatát is (Az Akadémiai Könyvtár megnyitásának százados évfordulójára. lS44.dec. 22. —1944. dec. 23.), de adatgyűjtésünk és előadásunk a maga egészébon az említett forrásokra támaszkodik. 2 Az alapítólevél latin szövegét 1. Acta Comitiorum Regni Hungáriáé 1825 — 1827. Tom. I. p. 281. — Egykorú kéziratos másolata az Akadémiai Levéltárban 73/1838. 3 Névkönyv a Magyar Tudós Társaságról 1832-re. Pest, 1832. 34 — 36. 1. 4 Az Akadémia első szállása a Dunasoron, az ún. DEROM-házban volt, amely a mai GIIESHAM-palota helyén állt. V. ö. Névkönyv a Magyar Tudós Társaságról 1832-re. 20.1. — A második szállás a ma is meglevő TRATTNER —KAROLYI-ház utcai frontjának I. emeletén volt (ma Petőfi S. u. 3. sz.). Ugyanezen ház egyik II. emeleti udvari részébon, hét helyiségben rendezkedett be 1838-ban a Könyvtár. I.. Akad. Lt. 140/1855. és lg. Tan. jliv. 1836. szept. 10-i ülés. 3