Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

vállalkozott a könyvtár megszervezésére.

5 Első alapvető ténykedése folyóirattár és periodika-gyűjtemény létrehozására irányult. A TELEKI-féle pénzalapra támaszkodva, rendszeressé tette a legfontosabb külföldi tudományos folyóiratok járatását, s megszervezte a kölcsönző szolgálatot. Ezzel párhuzamosan gyors ütemben s egyre növekvő körben kapcsolatot létesített Európa és Amerika kiemelkedő jelentőségű akadémiáival és tudományos társulataival a kurrens jellegű kiadványsorozatok állandó kicserélése érdekében. A legelső csereviszonyokat a berlini akadémiával, a philadelphiai természettudományi társasággal, a cseh tudományos társasággal, a müncheni akadémiával, az edinburghi királyi társasággal és a florenzi akadémiával sikerült megteremteni.

6 Alapvető jelentőségű volt másfelől ToLDYnak az a törekvése, hogy ellássa az Akadémiai Könyvtárt a hazai friss nyomdatermékekkel is. Vásárlásokra csak igen szűk keretek között lévén lehetőség, akciót indított a hazai nyomdatermékeknek kötelespéldány-szolgáltatás formájában való megszerzésére. 1836-ban rendeletileg, 1840-ben törvényhozási úton sikerült is biztosítani a kötelespéldány-jogot.

7 Ilyen módon lassanként megindult az Akadémiai Könyvtár könyv- és folyóiratgyűjteményének kialakulása. Mindezen túl fontos szerepet játszottak a könyvtár létre jövetelében azok a nagyarányú, általában többezer kötetre menő könyv- és könyvtárajándékok, amelyek egyes magángyűjtők (KBESZNERICS Ferenc, MARCZIBÁNYI Livius, Gr. BATTHYÁNY Gusztáv és Kázmér és SÁNDOR István) birtokából kerültek az Akadémiához, bár ezek inkább csak muzeális anyaggal szaporították az állományt.

8 Ezt a sokoldalú gyűjtőtevékenységet néhány év múlva nyomon kellett követnie az anyag használhatóvá tételének. Miután sikerült a könyvtár számára egy külön bérleti szállást szerezni, 1839 nyarán TOLDY egy írnok segítségével hozzáfogott a rendezéshez, a felállításhoz és katalogizáláshoz. Három éven át tartó szakadatlan munka után, 1842 őszére a gyűjtemény használható állapotba került, s ettől kezdve rendelkezésére állt az akadémikusoknak. Most már nem volt akadálya a TELEKI-alapítvány átvételének sem. Erre 1844 nyarán került sor, s miután a felállítás tüneményes gyorsasággal végbement, 1844. dec. 23-án megtörténhetett az ünnepélyes megnyitás.

9 Ettől az időponttól kezdődik az Akadémiai Könyvtár szervezett működése. A TELEKI-alapítványból és a fentemlített szerzeményező tevékenységből létrejött állományát a megnyitáskor legalább 50 000 kötetre becsülték.

10 Az anyag hét teremben volt felállítva, külön a TELEKI-rész, külön a szabadrendelkezésű rész. A TELEKI-alapítvány három csoportra tagolódott : külföldi tudományos irodalomra, magyar tudományos irodalomra, kézirat-, térkép- és incunabulum-gyűjteményre. Az incunabulumok száma 356, a kéziratkötegeké 600, az atlaszoké 480 volt.

1

1 A nem alapítványi anyag is három főcsoportból állt : folyóiratok és periodikák, könyvek, kéziratok és ritkaságok csoportjából. A könyvek egy ma már fel nem deríthető szakrendszerben 5 A Könyvtár kialakulását az, 1844. dec. 23-án történt megnyitásig maga TOLDY mondja el. SCHEDEL Ferenc : Az academiai könyvtár rövid, története s mibenléte. A M. Tudós Társaság Évkönyvei. VII. köt. 1842-1844. 80-91. 1. 6 Uo. 87. 1. 7 Akadémiai Lovéllár (rövidítése ezután: AL. 1/1837.) 8 SCHEDEL: i. m. 87 — 89. 1. 9 Uo. 88-91. 1. 1

0 Uo. 91. 1. 1

1 Uo. 90. 1. 4